A könyvtár elképzelhetetlen titok nélkül. Minden bibliotéka rejt valamilyen titkot, s ezt még az is tudja, aki sohasem olvasott romantikus regényeket, vagy soha nem nézett kosztümös kalandfilmeket. Azt azonban kevesen tudják, hogy akad néhány könyvtár, ami maga a titok, ami a kívülállók szeme elől elrejtve őrzi a maga évszázados, olykor évezredes könyveit.
Lássunk is közülük néhányat!

Damaszkusz utcái alatt
Egyre többször találkozhatunk mostanában a damaszkuszi föld-alatti könyvtár hírével. Damaszkusz külvárosának utcái alatt könyvespolcok végeláthatatlan sora húzódik, több mint tizennégyezer könyvet tartva. A köteteket az elmúlt négy évben, önkéntesek menekítették ki a lebombázott házakból Darayya külváros ostroma során. A föld-alatti létesítmény pontos helyét próbálják titokban tartani, ugyanis attól félnek, hogy a könyvek és régi kéziratok a harcolók célpontjává válhatnak.
A helyet Szíria titkos könyvtárának hívják és egyesek számára létfontosságú, hogy ellátogathat ide. „Bizonyos értelemben a könyvtár visszaadta az életemet. Véleményem szerint, ahogy a testnek szüksége van ételre, úgy a léleknek szüksége van a könyvekre” – fogalmazott egy rendszeres látogató.
A damaszkuszi könyvtár esete nem az első a történelemben, amikor könyveket politikai, vallásos okokból el kell rejteni a nyilvánosság elől… Ilyen lehet a híres kínai barlang-könyvtár is.

Egy könyvtár a barlangban
Kínában, a Góbi-sivatagtól nem messze, a Mutou-völgyben találhatóak a híres Bezeklik Ezer Buddha-barlangok. Az üregekben kialakított buddhista templomok hálózatát már régóta ismerjük, azonban egy része több mint ezer évig el volt zárva a külvilágtól. 1900-ban egy taoista szerzetes, Wang Yuanlu – a barlangrendszer őrzője – egy titkos ajtóra bukkant, ami kéziratokkal teli kamrába vezette őt. A fóliánsok a negyedik és a tizenegyedik század közötti időkből származtak.
A helyi hatóságok nem mutattak túl nagy érdeklődést az leletek iránt, hanem aztán, amint a hír elkezdett elterjedni a szerzetest megkereste egy magyar-származású felfedező, Stein Aurél, aki meggyőzte őt, hogy adjon el tízezer kéziratot. A magyar felfedezőt nemsokára francia, orosz, japán delegációk követték, így az antik szövegek nagy része hamar elhagyta a barlangot. Mire 1910-ben a kínai kormány elrendelte a maradék kéziratok Pekingbe szállítását, az eredeti mennyiségnek csupán ötödét hozhatták el.
Egy 1994-ben indult kezdeményezésnek köszönhetően mára már, akár a fotelben ülve is, bárki megtekintheti az ókori relikviákat. A Nemzetközi Dunhuang Projekt néven elhíresült program lényege, hogy digitalizálja ezeket az ősrégi emlékeket. Most már akárki megvizsgálgathatja az első csillagtérképek egyikét, olvashatja egy héber kereskedő feljegyzéseit a Babilonból Kínába vezető útjáról, megtekinthet egy keresztény szentet ábrázoló festményt vagy egy rabszolgalány eladását megelevenítő rajzot, de még akár végig is lapozhat egy türk rúnákkal íródott jövendölést is.  
Azt azonban máig nem tudjuk, hogy pontosan miért is zárták el az iratokat, műtárgyakat a világ elől. Stein szerint csupán valahova el akarták raktározni azokat a kéziratokat, amiket akkor már nem használtak, de túl értékesek voltak ahhoz, hogy eldobják őket. A francia Paul Pelliot viszont úgy véli, valami külső támadás elől akarták elrejteni őket. A kérdésen lehet gondolkodni, de valószínűleg a választ sosem tudjuk meg.

A Vatikán mélyén
A Vatikáni Titkos Archívumot 1612-ben alapították és főleg – a ma már akár ezer évre is visszanyúló – pápai levelezéseket tartalmazza. Az archívum összeesküvéselméletek kedvelt kiindulópontja. A konspirációk között találhatunk olyat, ami földönkívüli koponyáról, Jézus vérvonalát taglaló iratokról és időgépről szól.
A mítoszokat romba döntendő, a Vatikán 2010-ben lehetővé tette az iratokhoz való hozzáférést. Igaz, már egyszer, 1881-ben XII. Leó megengedte, hogy tudósok vizsgálják a helyet, de 1939-ben XII. Pius csak az 1922-es évig bezárólag tette lehetővé az iratok vizsgálatát.
Az archívum egy beton bunkerben, a Szent Péter Bazilika egyik szárnya alatt foglal helyet, amit a svájci gárda és a Vatikán saját rendőrsége véd. A levelezések között találhatunk Mozartnak, Erasmusnak, I. Károly, frank királynak, Voltairnek és Adolf Hitlernek címzett leveleket is. Mindezek mellett fellelhetjük itt VIII. Henrik, angol király Aragóniai Katalintól való válási kérelmét, X. Leo 1521-es dekrétumát, ami Luther Mártont kiközösítette az egyházból, egy kézzel írt másolatot Galileo eretneknek nyilvánításáról, de itt van Michelangelo panaszlevele is, amiért nem fizették ki a Sixtus-kápolna mennyezetének lefestéséért.

Folytatjuk.