Múzeum nyílik abban a régi moszkvai lakásban, ahol Mihail Bulgakov A Mester és Margaritát írni kezdte, ott ünnepelték meg a világhírű orosz író születésének százhuszonötödik évfordulóját, a nyitásra azonban még két évet kell várni. Ebben a lakásban égette el Bulgakov az élete főművének tartott, bibliai ihletésű, kora szovjet viszonyait szatirikusan ábrázoló regényének első verzióját.
A kultikus műnek végül meg kellett várnia a hruscsovi olvadást, hogy – bár húzásokkal – de 1966-ban megjelenhessen. Az apró, három helyiségből álló földszinti lakásban írta 1928-ban emigrációról szóló darabját, a Menekülést, mely 1962-ben jelenhetett meg, valamint a Moliere című regényt.

Sztálin telefonált
A lakásban kiállított személyes tárgyak között látható lesz A mester és Margarita első kéziratának egy töredéke, mely túlélte a pusztítást, valamint egy levél, amelyet az író a szovjet kormánynak küldött 1930-ban. Ebben Sztálintól kér engedélyt, hogy elhagyhassa az országot.
Ugyanebben a lakásban történt 1930 április 18-án, hogy a generalisszimusz – mint egy népmesében – személyesen hívta fel Bulgakovot. „Elege van belőlünk?” – kérdezte Sztálin az írótól, majd rendezőasszisztensi állást ajánlott neki a Moszkvai Művész Színházban.
Az író a sors, pontosabban Sztálin különös kegyelméből (kegyetlenségéből?) megúszta a fizikai halált, ám amit a hatalom művelt vele, az minden képzeletet felülmúl; a sátáni tudatossággal végigvitt pszichikai gyötrés bizonyos pillanataiban nyilván eszébe jutott, hogy bár jönne a megváltó halál... Elképesztő min mehetett keresztül: kedden engedélyezik, szerdán a főpróba után betiltják, csütörtökön megint áment mondanak, pénteken ismét betiltják valamelyik darabját. Moliére-ről szóló drámáját például négy évig (!) próbálják, hogy aztán a premier után három héttel(!) le is vegyék a műsorról. Sztálin állítólag tizenhétszer látta a Turbin család végnapjait, ennek ellenére minden másodpercben várható volt a dráma betiltása.
Az új emlékhely az író egyetlen hivatalos múzeumának lesz a része. A múzeumot 2007-ben hozták létre egy másik híres lakásban, ahol az író 1921 és 1924 között élt, ott játszódnak leghíresebb regényének egyes jelenetei is.

Beutazta a Kaukázust
A múlt század egyik legnagyobb írója Kijevben született 1891. május 15-én. Bulgakov, a kijevi hittudományi főiskola professzorának fia, a gimnázium elvégzése után beiratkozott a kijevi egyetem orvostudományi szakára. Az polgárháború idején, mint orvost behívták az ukrán hadseregbe. Rövid idő múlva dezertált, de sikerült ugyanezen a poszton bejutnia a Vörös Hadseregbe, legvégül pedig a dél-orosz Fehér Gárdához ment. 1921 októberének végén Moszkvába költözött és több újságnak (Gudok, Rabocsij) és folyóiratnak (Rosszija, Vozrozsgyenyije) is dolgozott.
Ekkoriban kezdett el egy-egy prózadarabot publikálni egy Berlinben megjelenő emigráns lap hasábjain. Ljubov Jevgenyjevna Belozerszkaját 1924-ben ismerte meg és egy évvel később feleségül is vette. Beutazták a Kaukázust, Tiflisz, Batum, Vlagyikavkaz és Gudermesz városát is felkeresve. Ugyanebben az évben tartották a Bíbor sziget bemutatóját Moszkvában. Első ötletei A Mester és Margarita kapcsán ekkortájt születtek meg. 1932-ben harmadszorra is megnősült, feleségül vette Jelena Szergejevna Silovszkaját.

Feleségének diktálta le a Mester és Margaritát.
1930 után Bulgakov művei nem kaptak nyilvánosságot, darabjai (többek között a Menekülés, Bíbor sziget, A Turbin család napjai) eltűntek a színházak programjáról. Párizsban élő bátyjának címzett leveleiben csalódottan panaszkodott az író e számára hálátlan helyzetről és nehéz anyagi helyzetéről. Bulgakov műveit reményei ellenére továbbra sem hozhatta nyilvánosságra és nem is mutathatta be őket. Egészségi állapota rohamosan romlott.
Az orvosok magas vérnyomásból adódó vesebetegséget diagnosztizáltak nála. Lediktálta feleségének A Mester és Margarita utolsó változatát. 1940 februárjától barátai és rokonai őrizték betegágyát. Az író március 10-én halt meg. Egy nappal később a szovjet írószövetség épületében megemlékezést tartottak, amely előtt Szergej Merkurov szobrász mintát vett a halotti maszkról.
A 3469 aszteroida az íróról kapta nevét.