Negyvenhét új dokumentummal, köztük három, Eötvös Loránd torziós inga találmányához fűződővel bővült az UNESCO világemlékezet listája.

Kő, papír, pergamen
Az ENSZ Tudományos, Nevelésügyi és Kulturális Szervezete világemlékezet programjának tanácsadó testületének Abu-Dzabiban tartott ülésén negyven ország negyvenhét dokumentumát jegyezték fel a világemlékezet listájára. A testület elé a 2014-15-ös időszakban hatvanegy országból nyolcvannyolc előterjesztés érkezett – olvasható az UNESCO honlapján.
Az újonnan jegyzettekkel háromszáznegyvennyolc dokumentumra, illetve dokumentumgyűjteményre bővült a világemlékezet listája, amely nemcsak írásos, hanem kőre vésett, pergamenen és hangszalagokon megőrzött dokumentumokat őriz.

Három Eötvös-dokumentum
Magyarországról Eötvös Loránd magyar fizikusnak, a nevét viselő torziós inga létrehozójának az Eötvös-ingához kötődő három dokumentuma is felkerült a listára. A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének nevét a gravitációs tér változásának mérésére megszerkesztett torziós ingája tette világhírűvé. Az inga az első világháború után elengedhetetlené vált a kőolaj utáni kutatásokban világszerte.
A világemlékezet részévé vált az a kilencvenegy oldalas német nyelvű, Eötvös által 1908-ban írt eredeti kézirat a torziós ingával kapcsolatos kísérletekről, amellyel elnyerte a Göttingeni Egyetem Beneke-díját. 1906-ban ugyanis a Göttingeni Egyetem díjat tűzött ki a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságának kísérleti igazolására. Az erre vonatkozó mérések területén a legnagyobb áttörést az Eötvös-ingával végzett mérések hozták. A göttingeni pályázatot Eötvös Loránd és munkatársai, Pekár Dezső és Fekete Jenő nyerték el 1909-ben. A dokumentum nem teljes, mivel az első és néhány más oldala hiányzik. Sokáig lappangott, csak a közelmúltban találták meg. A pályamű rövidített változatát Magyarországon csak Eötvös 1919-es halála után, 1922-ben tették közzé.
A második dokumentum egy 1926 és 1927 között az Egyesült Államokban kiadott tizenhét oldalas kereskedelmi brosúra a budapesti Süss Nándor finommechanikai és optikai intézetben készült torziós ingáról. A harmadik egy 1928-ban Magyarországon kiadott tizenkét oldalas kereskedelmi brosúra „a kicsi eredeti Eötvös torziós ingáról”, ez utóbbi képezi az MTA tulajdonát.
Három dokumentum közül kettő a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, egy az MTA tulajdonában van. Eötvös Loránd személyes hagyatékának és laboratóriumi eszközeinek jelentős részét a geofizikai intézet őrizte meg.

Európa legrégibb könyve
A világemlékezet részévé vált egy másik magyar vonatkozású dokumentum is, az a távirat, amelyben 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. A dokumentumot Szerbia terjesztette az UNESCO illetékes testülete elé.
A lista új dokumentumai között van többek között Louis Pasteur francia tudós archívuma, Johann Sebastian Bach h-moll miséjének kézirata, Európa legrégibb „könyve”, a Derveni papirusz, Isaac Newton teológiai értekezései, az Aleppó-kódex Izraelből, Konfuciusz kínai filozófus fatáblákra írt művei, Edmund Hillary felfedező archívuma és Winston Churchill egykori brit miniszterelnök archívuma.