Hiánypótló kiállítás és életrajz
Herceg a vasfüggöny mögül címmel jelent meg kötet Róna Viktorról, a magyar tánctörténet rendkívüli egyéniségéről. A balettművész és koreográfus pályaképét megrajzoló, gazdagon illusztrált könyvet pénteken online beszélgetés keretében mutatják be a közönségnek.
Kép forrása
Kényszerű megoldások
A Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) Róna Viktor (1936-1994) emlékkiállításához kapcsolódva megjelenő kötet online bemutatóján Lőrinc Katalin táncművész, koreográfus, egyetemi tanár, valamint Gara Márk és Halász Tamás tánctörténész vesz részt. A beszélgetést az OSZMI honlapján kísérhetik figyelemmel az érdeklődők.
Halász Tamás, a kiállítás kurátora, a kötet szerzője az MTI-nek elmondta: a tárlat a járvány miatt csak június 24-én nyílhatott meg, és most ismét zárva tart. Ezért a tervek szerint a kiállítás - az eredetileg tervezett márciusi záráson túl - meghosszabbítva lesz látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Kép forrása
A tárlat és a könyv egysége
Róna Viktor életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, munkásságát összegző igényű kiadvány eddig nem tárgyalta, és részletes életrajzát sem írták meg a halála óta eltelt bő negyedszázad során. A tárlat és a könyv a művész rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét életéve történetét beszéli el. A könyvben csaknem minden megjelenik, ami a kiállításon látható, és további anyagok is helyet kaptak benne. A kötet által kézzelfogható formában juthat el a közönséghez a tárlat anyaga. „A könyv a kiállítás örökkévalóságnak szánt változata” - fogalmazott Halász Tamás, hozzátéve, hogy a „teljességre való törekvés” vezérelte őket az írás és szerkesztés közben.
A 228 oldalas kötet gerincét a művész életrajza adja, amelyet apró szilánkokból, több hónapos nyomozómunkával állítottak össze. Ezt idézetek, interjúk egészítik ki, továbbá korabeli anyagokat is beépítettek a szövegbe, és a képaláírások is jelentős szerepet kaptak. A kötetben megjelenik a művész legendás partnere, Orosz Adél is.
Kép forrása
Hatalmas magángyűjtemény
A kiállítás, így a könyv anyaga is alapvetően a Róna Viktor-hagyatékra támaszkodik; csaknem a teljes anyag a művész tulajdonában volt. Ezáltal megmutatják azt is, hogy mit tartott érdemesnek megőrizni egy ennyire szorgalmasan archiváló művész a saját sorsáról - emelte ki a kurátor. A hagyaték két részét 25 év eltéréssel kapta meg a múzeum, így gazdag anyagból válogathattak, csak fotóból mintegy tízezret kellett átnézniük. Ebből végül mintegy 400 illusztráció került be a kötetbe, melynek nagyobbik része fénykép, főként Keleti Éva, Féner Tamás, Mezey Béla és Domonkos Sándor művei.
„Az OSZMI táncarchívuma a világ egyik legnagyobb szakgyűjteménye, a Róna-hagyaték a hagyatéki gyűjteményeik egyik leggazdagabbja” – hangsúlyozta Halász Tamás. Az elv az volt - a könyv és a kiállítás létrehozásakor is -, hogy megmutassák egy izgalmas sors fordulópontjait. Olyanok számára is szerettek volna élményt kínálni, akik nem kifejezetten érdeklődnek a balett iránt. Sokrétű megközelítéssel dolgoztak, így olyan anyagok is szerepelnek a válogatásban, amelyek az adott kort segítenek jobban megérteni - a kultúrpolitikát, a kontextust mutatják be.
Kép forrása
A vasfüggöny két oldalán
A kötetbe Gara Márk írt esszét Róna Viktorról, pályaképe alapján elhelyezve őt a nemzetközi és a hazai tánctörténetben. „Róna Viktor már sztársága idején pedagógiai tanulmányokat folytatott, és ahogy a színpadról lejött, úgy ment be a próbaterembe, és lett balettmesterként is világhírű” - mondta Gara Márk, hozzátéve, hogy Róna életét igazán fordulatos és tanulságos történetnek tartja. „Róna Viktor egyszerre volt nemzetközi léptékű, világhírű táncos, és létezett ebben a mátrixban, tehát a vasfüggöny mindkét oldalán úgy, hogy mellette a jellemét, a becsületét sem vesztette el. A kiállítás és a könyv is fellebbenti a fátylat arról, hogy hogyan lehetett ezt a pompás pályaívet így, ennek a kettősségnek jegyében leírni” – zárta gondolatait a tánctörténész
A kötet felelős szerkesztője Bánóczy Varga Andrea, a kiállítás vizuális tervezése és a kötet tipográfiai terve Czeizel Balázs munkája.
Kép forrása
Kényszerű megoldások
A Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) Róna Viktor (1936-1994) emlékkiállításához kapcsolódva megjelenő kötet online bemutatóján Lőrinc Katalin táncművész, koreográfus, egyetemi tanár, valamint Gara Márk és Halász Tamás tánctörténész vesz részt. A beszélgetést az OSZMI honlapján kísérhetik figyelemmel az érdeklődők.
Halász Tamás, a kiállítás kurátora, a kötet szerzője az MTI-nek elmondta: a tárlat a járvány miatt csak június 24-én nyílhatott meg, és most ismét zárva tart. Ezért a tervek szerint a kiállítás - az eredetileg tervezett márciusi záráson túl - meghosszabbítva lesz látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Kép forrása
A tárlat és a könyv egysége
Róna Viktor életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, munkásságát összegző igényű kiadvány eddig nem tárgyalta, és részletes életrajzát sem írták meg a halála óta eltelt bő negyedszázad során. A tárlat és a könyv a művész rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét életéve történetét beszéli el. A könyvben csaknem minden megjelenik, ami a kiállításon látható, és további anyagok is helyet kaptak benne. A kötet által kézzelfogható formában juthat el a közönséghez a tárlat anyaga. „A könyv a kiállítás örökkévalóságnak szánt változata” - fogalmazott Halász Tamás, hozzátéve, hogy a „teljességre való törekvés” vezérelte őket az írás és szerkesztés közben.
A 228 oldalas kötet gerincét a művész életrajza adja, amelyet apró szilánkokból, több hónapos nyomozómunkával állítottak össze. Ezt idézetek, interjúk egészítik ki, továbbá korabeli anyagokat is beépítettek a szövegbe, és a képaláírások is jelentős szerepet kaptak. A kötetben megjelenik a művész legendás partnere, Orosz Adél is.
Kép forrása
Hatalmas magángyűjtemény
A kiállítás, így a könyv anyaga is alapvetően a Róna Viktor-hagyatékra támaszkodik; csaknem a teljes anyag a művész tulajdonában volt. Ezáltal megmutatják azt is, hogy mit tartott érdemesnek megőrizni egy ennyire szorgalmasan archiváló művész a saját sorsáról - emelte ki a kurátor. A hagyaték két részét 25 év eltéréssel kapta meg a múzeum, így gazdag anyagból válogathattak, csak fotóból mintegy tízezret kellett átnézniük. Ebből végül mintegy 400 illusztráció került be a kötetbe, melynek nagyobbik része fénykép, főként Keleti Éva, Féner Tamás, Mezey Béla és Domonkos Sándor művei.
„Az OSZMI táncarchívuma a világ egyik legnagyobb szakgyűjteménye, a Róna-hagyaték a hagyatéki gyűjteményeik egyik leggazdagabbja” – hangsúlyozta Halász Tamás. Az elv az volt - a könyv és a kiállítás létrehozásakor is -, hogy megmutassák egy izgalmas sors fordulópontjait. Olyanok számára is szerettek volna élményt kínálni, akik nem kifejezetten érdeklődnek a balett iránt. Sokrétű megközelítéssel dolgoztak, így olyan anyagok is szerepelnek a válogatásban, amelyek az adott kort segítenek jobban megérteni - a kultúrpolitikát, a kontextust mutatják be.
Kép forrása
A vasfüggöny két oldalán
A kötetbe Gara Márk írt esszét Róna Viktorról, pályaképe alapján elhelyezve őt a nemzetközi és a hazai tánctörténetben. „Róna Viktor már sztársága idején pedagógiai tanulmányokat folytatott, és ahogy a színpadról lejött, úgy ment be a próbaterembe, és lett balettmesterként is világhírű” - mondta Gara Márk, hozzátéve, hogy Róna életét igazán fordulatos és tanulságos történetnek tartja. „Róna Viktor egyszerre volt nemzetközi léptékű, világhírű táncos, és létezett ebben a mátrixban, tehát a vasfüggöny mindkét oldalán úgy, hogy mellette a jellemét, a becsületét sem vesztette el. A kiállítás és a könyv is fellebbenti a fátylat arról, hogy hogyan lehetett ezt a pompás pályaívet így, ennek a kettősségnek jegyében leírni” – zárta gondolatait a tánctörténész
A kötet felelős szerkesztője Bánóczy Varga Andrea, a kiállítás vizuális tervezése és a kötet tipográfiai terve Czeizel Balázs munkája.
Egypercesek
Magyarország fotóalbuma
A Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült könyvet mutattak be Budapesten
Nem átok a Kárpátok
Egy tükör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de érdemes belenézni
Kösd össze a várost a saját történeteddel!
Hetedik alkalommal újra itt a városi elbeszélés-pályázata, az Álljon meg egy novellára!