Mi lesz veled könyvszakma?

MEGJELENT: 2018. szeptember 5. | SZERZŐ: Rácz András

Különleges vitaestet tartott a minap a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Örökség Kultúrpolitikai Intézet. A beszélgetésre a regisztrációk szerint ötven kiadó munkatársai voltak kíváncsiak, s a jelentős szakmai érdeklődés mögött – a szervezők szerint – Orbán Viktor tusványosi beszéde állhat, amiben elhangzott az azóta sokszor idézett mondat: „Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk!” Azóta mások mellett a könyvpiac szereplői is azt találgatják, hogy miféle változások következnek, s most, a rendezvény meghívott előadóitól várták, ha nem is a választ, de az irányok és lehetőségek megmutatását. 

Kép forrása

A pódiumon
A beszélgetésen a könyvpiac és a kormányzati kultúrpolitikai ismerői, vettek részt. L. Simon László, parlamenti képviselő, író-költő, sőt korábbi könyvkiadó, két nagy irodalmi szervezet vezetésében részt vállaló irodalmi szervező, mint a kormányzat embere, afféle fideszes kultúrpolitikus ült az asztalnál. Kolosi Tamás szociológus, a Tárki alapítója, a két nagy könyvkereskedő vállalat közül az egyik, a kiadócsoportként is meghatározó Líra elnöke, mellesleg pedig Németh Miklós, majd később Orbán Viktor miniszterelnökök tanácsadója ugyancsak hiteles szereplőnek tűnt. Gyurgyák János történész, az egyik legnevesebb tudományos kiadó, az Osiris igazgatója, s valamikor Orbán Viktor (és mások) társa a Századvég folyóirat szerkesztésében szintén olyasvalakinek tűnt, akinek lehet érvényes mondanivalója a könyvpiacról, és az állami szerepvállalásról.

Kép forrása

Légből kapott ötletek
A beszélgetés elején Gyurgyák János kifejtette, hogy a kormánynak leginkább az emlékezetpolitika lehet érdekes, illetve az irodalom egyes részei. Ebből következik szerinte, hogy rendszerszintű változásokra leginkább a könyvpiacon lehet számítani. Megveszi az állam például a két nagy kereskedelmi hálózat egyikét vagy mindkettőt, tehát a Lírát és a Librit. Esetleg létrehoz egy önálló kereskedelmi hálózatot. Kiadót szerinte nem vesz a kormány, legfeljebb erőteljesen támogat, hogy elérje azokat az emlékezetpolitikai céljait, amelyeket fontosnak tart.
L. Simon László azt mondta, hogy nem tud ilyen kormányzati tervről, de hangsúlyozta, hogy pillanatnyilag nincs rálátása a kormányzat terveire, így csak a maga nevében beszélhet. Ő tehát azt tervezi, hogy benyújtja törvényjavaslatát, aminek a lényege egy a banki betétbiztosítási alaphoz hasonló megoldás, amibe a könyvpiac szereplői befizetnek, és ha valaki csődbe megy, abból lehetne kártalanítani a többieket. Azt is szeretné, ha újra napirendre kerülne régi terve a dohánytermékekhez hasonlóan kötött áras könyvekről. A politikus szerint esetleg érdemes lenne elgondolkozni a könyvek áfájának emelésén is, és a befolyó pénzt a tudományos könyvkiadásra fordíthatná az ország. 
A legnagyobb izgatottságot azzal váltotta ki L. Simon, hogy támogatandónak minősítette azt a többször felmerült, de az imént Gyurgyák János által is felvetett elképzelést, hogy nemzeti könyvkereskedelmi láncot kellene létrehozni. Ez szerinte a sokszínűséget és a piac élénkítését segítené elő. Az új nemzeti könyvboltokban is lehetne mindenféle kiadó könyveit kapni, de a kirakatba más kiadványok kerülnének, mint a Libriben és a Lírában.

Kép forrása

Nagyok és nagyobbak
Kolosi Tamás szerint egy ilyen lépéssel ugyanaz a helyzet állna elő, mint a kétezres évek elején, amikor háromszor akkora volt a könyvesbolti alapterület Budapesten, mint amire szükség volt, tehát masszív túlkínálat alakult ki. A versenyt áldozatai viszont éppen a kis könyvesboltok lehetnek, nem a multik.
L. Simon szerint viszont most a Libri és a Líra piaci fölénye olyan mértékű esélyegyenlőtlenséget teremt, hogy az már sérti a kultúrához való hozzáférés alkotmányos alapjogát. 
A Líra vezetője azzal érvelt, hogy ennek egyrészt hagyománya van Magyarországon (és Olaszországban), másrészt divatja van az egész világon. Kolosi szerint a jelenség természetes, Amerikában a Barnes & Noble és az Amazon, Németországban a Thalia és a Hugendubel uralja a könyvkereskedelmet.
Gyurgyák János erre kifejtette, hogy ő mindig is az erősebb állami szerepvállalás mellett érvelt, ugyanakkor most arra is figyelmeztet, hogy a kormány esetleg tervezett befolyásszerzése mellett lehetnek más radikális változások is: „Keletről megindult az Alibaba, Nyugatról az Amazon, és itt fognak találkozni. Ha ez megtörténik, akkor a magyar könyvszakmában kő kövön nem marad, a beszélgetésünk pedig okafogyottá válik.”




Megosztás