Európa, magyarság, cigányság

MEGJELENT: 2018. szeptember 20. | SZERZŐ: Rácz András

Izgalmas, tartalmas, gondolatébresztő könyvbemutatót tartott a minap a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány. A cigányság történetének atlasza – Térképezett roma történelem címmel megjelent kiadványt a közelmúltban adta ki a Méry Ratio Kiadó, s most Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Langerné Victor Katalin az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára Sztojka Attila, az Államtitkárság főosztályvezetője és természetesen a könyv szerzője, Bereznay András térképész történész beszélgetett a könyvről, illetve a roma közösség sorsáról, lehetőségeiről. 

Adatok a térképen
A hiánypótló kiadvány szerzője Bereznay András, aki A cigányság történetének atlasza mellett egyebek között elkészítette Erdély történetének atlaszát is. A negyven éve Londonban élő térképész, történésznek a cigány múltat feldolgozó munkája ötvenkét térkép – és a hozzájuk tartozó magyarázószöveg – segítségével tárja elénk a romák történetét, kultúráját, sorsát. A kötet érdekessége, hogy a cigány múlt eseménytörténete mellett a roma kultúra, sőt a szociális közeg változásainak jelentősebb momentumait is bemutatja.
Az atlasz megmutatja, hogy mennyire nem regionális kérdés a cigányság ügye, hiszen történetileg behálózza az egész európai kontinenst – fogalmazott a szerző, aki egyébként azt is elmondta, hogy a történelmi tényeket illetően lehetnek vitás kérdések, de az atlasz csak csekély részben épül saját kutatásaira, az ő érdeme jobbára csak az adatok megjelenítése a térképen. 

Mérföldkő
A könyv jelentőségét taglaló elemzésében Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány alapítója egyebek mellett arra is rámutatott, hogy a térképsorozatból kiderül: Európa és a cigányság történelme szervesen kapcsolódik, mint ahogyan a közép-európai, Kárpát-medencei cigányság sorsa összeforrott a magyarság életével. A határon túli magyar cigányok a külpolitika szemében ugyanolyan magyarok, mint bárki, aki magyarnak vallja, tudja magát. 
A politikus univerzális értékű munkának, a cigányság fontos kultúrtörténeti fejezetének nevezte Bereznay András kötetét, kiemelve, hogy a „történelmi tudat és az identitás kérdése elválaszthatatlan a térképektől”. Az atlasz megszületése a cigányság identitásának szempontjából mérföldkő – jelentette ki.

Minél több iskolában
Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az államtitkárság nézőpontjából a cigányság nemzetiségnek tekinthető, bár kétségtelen, hogy nem beszélhetünk egységes közösségről. A felzárkóztatás szempontjából azonban a cigányság csak mellékesen kerül a képbe, hiszen valójában ők minden leszakadó csoportnak, régiónak igyekeznek segítséget nyújtani. 
A helyettes államtitkár – csatlakozva Németh Zsolt szavaihoz, illetve a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke, Simon Krisztina felvetésével egyetértve – egyebek mellett arról is beszélt: egyeztetések folynak arról, hogy minél több iskolában legyen a kötetből.
A beszélgetés lezárultával a Dromara zenekar, – amely bár előszeretettel játszik magyar népzenét és világzenei feldolgozásokat is – ez alkalommal autentikus cigány folklórmuzsikával idézte meg a roma kultúra sokszínű gazdagságát. 

Képek forrása



Megosztás