Nemzet nincs, de küzdeni kell ellene!

MEGJELENT: 2018. április 20. | SZERZŐ: Rácz András

Rossz hagyományait őrizve, ez alkalommal is erős politikai áthallásokkal indult a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Persze nehéz is lett volna elkerülni a közéletiséget, amikor olyan szerző lett a rendezvény díszvendége, mint Daniel Kehlmann, aki, alig, hogy kényelembe helyezte magát a pódiumon, mindjárt kijelentette: nemzet, mint olyan, nem létezik… 

Kép forrása


Szellemi horizont
Kehlmann mellett persze más is megosztotta az érdeklődőkkel, mit gondol a világról. Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője nyitotta meg az idén immár negyedszázados rendezvényt, kifejtve, hogy a Könyvfesztiválra a szellemi élet igazodási pontjaként tekinthetünk. „Az európai intézményrendszerbe bekapcsolódó Magyarország számára kitűzött egy olyan szellemi horizontot, ami intézményesülve évről-évre, e néhány április végi napba sűrűsödve kitartóan emlékeztet minket arra, hogy mihez is tartsuk magunkat” – fogalmazott. 
Prőhle Gergely szerint az irodalom helyzetét, népszerűségét tekintve nincs ok a borúlátásra, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes a nyomtatott és digitális világ okos összekapcsolására törekedni, amelyre jó példa a PIM keretein belül működő 20 éves Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) is.
Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke háttérbe húzódott a megnyitón, csak az egyik televíziónak nyilatkozva fejtette ki: „Azért is érdemes ide eljönni, mert ez az a szakma, ami úgy érzem – és egyáltalán a kultúra területén – amelyik teljesen piaci körülmények között működik, és ezért eléggé meg tudta őrizni saját magát, függetlenségét, sokszínűségét és remélem, hogy ez így is marad.”

Kép forrása

Kehlmann, a díszvendég

Mielőtt a díszvendég meghökkentő szavait idéznénk, érdemes elmondani, hogy Daniel Kehlmann leginkább német nyelvű íróként határozza meg magát, de van, hogy németként vagy osztrákként mutatkozik be. Saját elmondása szerint leginkább Thomas Mann, Nabakov, Gabriel García Márquez munkássága hatott rá. 
Huszonkét évesen, 1997-ben jelent meg A Beerholm-illúzió című regénye. Művét osztrák és német kritikusok üdvözölték, és méltatták intelligens humoráért. A valódi sikert az Én és Kaminski hozta meg számára. Az ötletes szatírában Kehlmann kedvenc témáiról: a kortárs művészeti szcéna belterjességéről, az önmegvalósítás lehetőségeiről és a történetek váratlanságáról ír. A nemzetközi elismerést A világ fölmérése című regénnyel érte el. Kehlmann nem csak Budapesten népszerű. Már megkapta a Candide-díjat, a Konrad Adenauer Alapítvány díját, a Kleist-díjat, a WELT irodalmi díjat, és a Thomas Mann-díjat. 
Könyvfesztiválra megjelent kötete a Tyll. Főhőse, Tyll Ulenspiegel egy halhatatlan német tréfacsináló, aki a harmincéves háború zűrzavaros időszakában vásári mutatványosként végigjárja Európát. 

Kép forrása

Nincs is nemzet 

A Budapest Nagydíjjal kitüntetett író megnyitót követően pódiumbeszélgetésen vett részt. 
„Az emberek nemzeti identitása valójában nem meghatározó és közelebb áll a fikcióhoz, amit rákényszerítenek a valóságra” – fogalmazott az író, hozzá téve: „Még akkor is, hogyha van olyan dolog, hogy nemzet, nem vagyok benne biztos, hogy ez több, mint egy erős fikció.” 
Az ütős indítást a nyugati mainstream ultraliberális hitvallása követte: „A nacionalizmus és a nemzet, amely befolyásolja a politikát, az az egyik legmérgezőbb dolog, amit az elmúlt százötven évben láttunk, és azt gondolom, hogy ez ellen küzdeni kell, akármikor találkozunk vele.”

Talán nem is kell ide többet írni. Viszont, aki szívesen megkérdezné Kehlmanntól, hogyan is kell érteni szavait, azok április 21-én, szombaton, délután két órától találkozhatnak vele a Millenárison. Aki azonban nem kíváncsi különösebben a díszvendég identitás-tagadó nézeteire, az is jól érezheti magát a rendezvényen, ahol ötvenezer könyv, s a három nap alatt jó százhetven esemény várja a látogatókat.  




Megosztás

Egypercesek

Fejvesztve, szó szerint

Fejvesztve, szó szerint

Kirándulás az e-sportok kíméletlen világába

Nagyszülők és unokák

Nincs idill, de van konfliktuskezelés

Luther képkockák

Rajzfilmsorozat és képregény a reformáció szellemi atyjáról

Egy örökség méltó megőrzése

Nyilvánosan is elérhető a László Gyula Digitális Archívum

Lapáton

A doppingügyek soha nem fekete-fehérek, mindig emberi drámák állnak egy-egy eset mögött

Feliratkozás a hírlevélre

Email