Hamvas napokat rendeznek péntektől Balatonfüreden. Az 1968-ban elhunyt író, filozófus, esztéta emlékére szervezett kétnapos rendezvényen kötetbemutatóval, kiállítással és filmvetítéssel várják az érdeklődőket. 

Kép forrása

Tizenkilenc interjú
Cserép László, a Hamvas Béla Asztaltársaság titkára elöljáróban elmondta, hogy a Balaton-parti városban tizenhét éve rendezik meg a Hamvas napokat, megidézve a saját korában elhallgattatott írót.
Az irodalmár emlékét ápoló Asztaltársaság által szervezett program nyitónapján, a Tagore sétányon magyar és cseh nyelven olvassák fel az író Fák című esszéjének egy részletét.  Ezt követően Hamvas Béla halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Szőcs Géza költő, a Hamvas Béla Asztaltársaság tiszteletbeli elnöke emlékezik meg az író-filozófusról.     
Később a készülő, Így látták ők című filmből láthat részleteket a közönség a Blaha Lujza Hotelben. A mű tizenkilenc interjút tartalmaz, amelyeken kortársak mondják el személyes élményeiket Hamvas Béláról. 
A rendezvény második napján emlékséta indul a Koloska völgybe, a Hamvas-hárshoz, ahol Szarvas József színművész idézi meg az írót. 

Kép forrása

Könyvek és tárlatok
A rendezvény során bemutatják az életműkiadás harmincadik, friss kötetét is. Az Álarc és koszorú című könyv a négy kötetből álló esszésorozat első része, amely az író gyűjteményekből kimaradt esszéit, tanulmányait és előadásait tartalmazza.     
A valóságban felébredni című kötetet is megismerhetik az érdeklődők, amely az életút átfogó bemutatására vállalkozik fotók, írások és a könyv mellékleteként megjelenő dokumentumfilm segítségével. 
Kiállítás nyílik Levendel László gyűjteményéből a Vaszary Galériában. A tárlaton szereplő művészek jelentős része helyet kapott Hamvas Béla és Kemény Katalin 1947-ben megjelentetett Forradalom a művészetben című, később betiltott és bezúzott könyvében.  
A kétnapos rendezvény zárásaként Jirí Menzel cseh filmrendező Sörgyári capriccio című filmjét nézhetik meg az érdeklődők, akik ezt követően cseh söröket kóstolhatnak.

Kép forrása

Majdnem elfeledve
Az 1970-es évekig Hamvas művei csupán kéziratos/gépelt formában, többszörösen másolva, ezért sokszor roncsolódott szöveggel voltak hozzáférhetők. Halála után nyolc évvel, utolsó publikációja után tizenhárom évvel, 1976-ban az Új Írás közölte három rövid szövegét, majd a nyolcvanas évektől indulhatott meg Hamvas nyilvános újrafelfedezése. 1982-ben a Kuczka Péter szerkesztette Galaktika folyóiratban A perui vázák esztétikája törte meg a csendet, majd hosszú évtizedek után az első önálló Hamvas-kötet, A világválság került kiadásra 1983-ban. Két év múlva, 1985-ben a nagyszabású regény, az akkor még enyhén cenzúrázott Karnevál is napvilágot látott (a könyv tízezer példányban jelent meg, és napok alatt elfogyott). Döntő lökést adott Hamvas széles körű befogadásának a szombathelyi Életünk folyóirat 1987-es Hamvas Béla emlékszáma, amelyben az első átfogó, illetve személyes értékelések is megjelentek. A kilencvenes évek elején kezdődött el az életmű szerkesztett kiadása.
Műveiből több színpadi és filmes feldolgozás készült, többek között a Karnevál alapján írt Pác című előadás, melyet 2002-ben az Újvidéki Színház mutatott be, és a Szilveszter, melyet Hamvas Béla azonos című regénye alapján Spiró György írt, és a Nemzeti Színházban adták elő 2007-ben.
Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban pedig Magyar Örökség díjjal ismerték el.
Hamvas napok keretében megemlékeznek az idén februárban elhunyt Dúl Antal teológusról, aki könyvkiadót alapított Hamvas életművének megjelentetésére, illetve átadják a Sava Babicról, a füredi Hamvas-kultusz elindítójáról elnevezett műfordítói emlékdíjat is, ez alkalommal Vickó Árpád vajdasági műfordító, szerkesztőnek.