A széppróza ünnepe
A Magyar Írószövetség kezdeményezése alapján Jókai Mór születésnapján rendezték meg a magyar széppróza napját, amelyen novellaíró verseny, antológia-bemutató és koncert is várta a közönséget vasárnap a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A rendezvény megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: a magyar próza elsősorban a nemzeti közösségé, a magyar széppróza legfontosabb tulajdonsága pedig a műélvezeten túl a közösségteremtés.
Kép forrása
Nemzet és irodalom
A miniszter a nagyszabású rendezvényen hangsúlyozta, ha van nemzeti közösség, akkor van jövője a magyar széppróznak is. Balogh Zoltán úgy folytatta, hogy olvasni csak akkor lehet, ha van mit és érdemes. Ha időről időre megszületnek a művek, amelyek korunk nyelvén, de örök igénnyel fogalmazzák meg mindazt, amit az ember megél. A hazáért, a magyar nyelvért és kultúráért felelősséget érző és vállaló Jókai Mór köteteit pedig ma is érdemes levenni a polcról, az ő hősei valódi hősök voltak, a betyárok betyárok, az arisztokraták arisztokraták, a szerelmesek szerelmesek – tette hozzá.
Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője a magyar széppróza napjának elnevezéséről elmondta: Gál Sándor felvidéki író javaslatára született meg, aki szerint a próza túl tág fogalom, míg a széppróza az irodalmi értelemben vett prózára utal. Jókaival kapcsolatban azt emelte ki, hogy van mit tanulni a nagy mesemondótól, művei közel hozzák a történelmet és tükrözik a magyar nyelv állapotát.
Kép forrása
Rendezvények Kárpát-medence szerte
Emlékeztetőül érdemes elmondani, hogy a Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma lett.
A magyar széppróza napjához február 12. és 23. között Kárpát-medence szerte a kistelepüléseken és a nagyvárosokban hatvanegy intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat csatlakozott és szervez programokat. Több mint százhúsz rendezvény várja a közönséget hetvenkilenc településen, százötven kortárs prózaíró és irodalomtörténész közreműködésével – közölte Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.
Kép forrása
Érvényes mondanivaló
A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Jókai Mór számos ereklyéjét, kéziratát és a balatonfüredi emlékházat is gondozták – emlékeztetett Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója. Jókai Mór emlékének megőrzéséről úgy vélekedett: életművét úgy kell közkinccsé tenni, hogy nem pusztán a múltba fordulás gesztusa jelenik meg, hanem saját magunk számára is megpróbálunk érvényes mondanivalót kihallani.
A nagyszabású gálán négy szerző – Nagy Koppány Zsolt, Végh Attila, Bene Zoltán és Weiner Sennyei Tibor – részvételével novellaíró versenyt rendeztek, a zsűrit Mezey Katalin, Orbán János Dénes, Szakolczay Lajos és Szőcs Géza alkotta.
A teljes irodalmi életet lefedő Az év novellái antológia bemutatóján közreműködött Bíró Gergely író, Erős Kinga kritikus, Kubik Anna, Tallián Mariann és Turi Bálint színművészek.
Kép forrása
Nemzet és irodalom
A miniszter a nagyszabású rendezvényen hangsúlyozta, ha van nemzeti közösség, akkor van jövője a magyar széppróznak is. Balogh Zoltán úgy folytatta, hogy olvasni csak akkor lehet, ha van mit és érdemes. Ha időről időre megszületnek a művek, amelyek korunk nyelvén, de örök igénnyel fogalmazzák meg mindazt, amit az ember megél. A hazáért, a magyar nyelvért és kultúráért felelősséget érző és vállaló Jókai Mór köteteit pedig ma is érdemes levenni a polcról, az ő hősei valódi hősök voltak, a betyárok betyárok, az arisztokraták arisztokraták, a szerelmesek szerelmesek – tette hozzá.
Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője a magyar széppróza napjának elnevezéséről elmondta: Gál Sándor felvidéki író javaslatára született meg, aki szerint a próza túl tág fogalom, míg a széppróza az irodalmi értelemben vett prózára utal. Jókaival kapcsolatban azt emelte ki, hogy van mit tanulni a nagy mesemondótól, művei közel hozzák a történelmet és tükrözik a magyar nyelv állapotát.
Kép forrása
Rendezvények Kárpát-medence szerte
Emlékeztetőül érdemes elmondani, hogy a Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma lett.
A magyar széppróza napjához február 12. és 23. között Kárpát-medence szerte a kistelepüléseken és a nagyvárosokban hatvanegy intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat csatlakozott és szervez programokat. Több mint százhúsz rendezvény várja a közönséget hetvenkilenc településen, százötven kortárs prózaíró és irodalomtörténész közreműködésével – közölte Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.
Kép forrása
Érvényes mondanivaló
A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Jókai Mór számos ereklyéjét, kéziratát és a balatonfüredi emlékházat is gondozták – emlékeztetett Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója. Jókai Mór emlékének megőrzéséről úgy vélekedett: életművét úgy kell közkinccsé tenni, hogy nem pusztán a múltba fordulás gesztusa jelenik meg, hanem saját magunk számára is megpróbálunk érvényes mondanivalót kihallani.
A nagyszabású gálán négy szerző – Nagy Koppány Zsolt, Végh Attila, Bene Zoltán és Weiner Sennyei Tibor – részvételével novellaíró versenyt rendeztek, a zsűrit Mezey Katalin, Orbán János Dénes, Szakolczay Lajos és Szőcs Géza alkotta.
A teljes irodalmi életet lefedő Az év novellái antológia bemutatóján közreműködött Bíró Gergely író, Erős Kinga kritikus, Kubik Anna, Tallián Mariann és Turi Bálint színművészek.
Egypercesek
Magyarország fotóalbuma
A Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült könyvet mutattak be Budapesten
Nem átok a Kárpátok
Egy tükör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de érdemes belenézni
Kösd össze a várost a saját történeteddel!
Hetedik alkalommal újra itt a városi elbeszélés-pályázata, az Álljon meg egy novellára!