Metoo a könyvek közt

MEGJELENT: 2017. november 14. | SZERZŐ: Rácz András

Amikor beleszaladtam a Guardian cikkébe, elhűlt rémülettel állapítottam meg, hogy a könyves szakmát is elérte az idétlen metoo-kampány. Ám, ahogy az írást végigolvastam, kiderül, hogy tulajdonképpen nem, nincs „engem is…” vitustánc a könyvesek körében. Bár persze zaklatások előfordulnak. 

Kép forrása

Írók és zaklatók

Egy brit könyves magazin, a Bookseller készített névtelen online felmérést a könyves szakma minden lehetséges területét megkutatva: kiadók, könyvtárak, szerzők, boltok munkatársai válaszoltak a zaklatásos kérdésre, s kiderült, bizony, ebben a tulajdonképpen elég kulturált világban is vannak, akik nem tudják, hogyan kellene kifejezniük vonzódásukat, érdeklődésüket.  
A válaszadó nők ötvennégy és a férfiak harmincnégy százaléka mondta azt, hogy tapasztalt már zaklatást. A zaklatások széles skálán mozogtak, hiszen a beszólásoktól kezdve a nem kívánt fizikai kontaktusokig és bántalmazásokig terjedtek. A kellemetlenségek elszenvedői általában alacsonyabb beosztásban dolgozó alkalmazottak voltak, akiket jellemzően vezető pozícióban lévő férfiak zaklattak.
Érdekes, iparági specialitásnak is tekinthető az a vallomás, amelyet az egyik marketinges adott. Szerinte akkor adódnak leginkább problémák, ha a reklámkörutakon ugyanabban a hotelben szállnak meg, mint az írók. „Senki sincs ott, hogy megvédje az embert, és gyakran olyan nagynevű írókról van szó, hogy az ember nem is meri elmondani senkinek az esetet.” A felmérésből kiderül, hogy az efféle utakon résztvevő munkatársaknak hatvanhat százalékának tettek úgy ajánlatot, hogy azt ő zaklatásnak élte meg. 
A kereskedőknek pedig a hatvanegy százaléka nyilatkozott úgy, hogy visszaélést tapasztalt a vásárlók, a kollégák vagy a boltba látogató írók részéről. 
Az is kiderült a felmérésből, hogy a zaklatottaknak csupán harminc százaléka jelentette az esetet, a többiek állítólag attól tartottak, hogy keményebb fellépésük kihat majd a szakmai előmenetelükre. 

Kép forrása

A többség közömbös
A dolog szépséghibája, hogy a Bookseller kérdőívére összesen háromszáznyolcvannyolcan válaszoltak, köztük kereskedők, ügynökök, szerzők és rendezvényszervezők, nyilván valamennyien, olyan emberek, akik eleve fontosnak tartják a metoo-napirendet. Hogy ilyen kevesen válaszoltak a kérdőívre, az talán azt tükrözi, hogy a könyves világ jelentős részét hidegen hagyja a metoo-hullám, s többségük igazi kérdésekkel szeret foglalkozni.  
Akadtak olyan szervezetek, amelyek kerek-perec megtagadták az együttműködést: A Penguin Random House például nem volt hajlandó nyilvánossá tenni a kiadó eredményeit, rámutatva, hogy a vállalaton belül kiválóan tudják kezelni a zaklatásos ügyeket. „Elkötelezettek vagyunk az esélyegyenlőség iránt, a tisztelet és a különbözőség kultúrájában minden személyes értéket tolerálva, minden embert udvariassággal, becsületességgel és méltósággal kezelünk" – nyilatkozta a PRH emberi erőforrás igazgatója, a Val Garside. „Nem toleráljuk a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást, zaklatást vagy megfélemlítést” – tette hozzá. 
A diplomatikus, de egyértelműen elutasító válasz talán azt is sugallja: a Penguin Random House valódi kérdésekkel, valódi értékekkel, és így valódi problémákkal szokott foglalkozni, nem divat-aggodalmakkal. 

Kép forrása

Világ-safe-space
A felmérés ezzel együtt is tükrözi az Egyesült Királyság munkahelyeinek egészét, ahol a Kereskedelmi Unió kongresszusa és a mindennapi szexizmus projekt 2016-ban közzétett kutatásai azt sugallták, hogy a nők ötvenkét százaléka tapasztalt már olyasmit, ami nemkívánatos magatartásként tudott értelmezni.
Divathullám hátán lovagló Bookseller arra a következtetésre jutott, hogy alig négyszáz válaszadója elég arra, hogy felvesse: ideje megvitatni az iparág megváltoztatásának módját.
„Megértjük, hogy az összes nagy kiadónak van olyan politikája, amely jónak és robusztusnak tűnik" – fogalmaznak a felmérés készítői. Mégis egyértelműnek látják, „hogy ennek ellenére sok alkalmazott úgy érezte, hogy képtelen bejelenteni az incidenseket, és így talán az eljárások újragondolása is hasznos lehet.”
Végül arra jutnak, amire az újbaloldali mozgalmárok már néhány napja ugyancsak eljutottak: „szükség van egy magatartási kódexre!” Vagy más szavakkal: az egész világot át kell alakítani, hogy egy nagy safe space legyen, egy biztonságos hely, ahol nincs zaklatás, vélemény, vita… Ahol nincsenek mások, s ahol mindenki bezárkózhat a maga belső világába.    

Forrás: Guardian

Megosztás

Egypercesek

Női próza Marosvásárhelyen

Női próza Marosvásárhelyen

Több mint száz programmal várja az érdeklődőket a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

A Pápai Magyar Intézet históriája

A magyar papok számára ma is Róma jelenti a kaput a nemzetközi kultúra és tudomány elsajátításához

Ötvenes vagy? Tombolj!

Költői és zseniálisan tragikomikus módon ábrázolja a demográfiai kalamajkát

A női pop-rock a top-on

Az olvasmányos kiadvány kultúrtörténeti munka és kézikönyv egyben

Keringés idő- és érzelmi síkok labirintusában

Szerelem, érzékiség, tradíció, szokásjog, halál és túlélés

Feliratkozás a hírlevélre

Email