Lincoln elnök a kisfiát gyászolja…

Az amerikai George Saunders vette át Londonban a Man Booker-díjat. Ő a második amerikai író, aki a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerésében részesült. Az ötvennyolc éves, texasi születésű, New Yorkban élő Saunders a Lincoln in the Bardo című regényéért kapta az ötvenezer font (csaknem tizennyolc millió forint) pénzjutalommal és nemzetközi irodalmi hírnévvel is járó brit kitüntetést. A díjat Kamilla cornwalli hercegnő, Károly brit trónörökös hitvese adta át a Guildhallban, a londoni pénzügyi központ, a City elöljáróságának fényűző palotájában.

Kép forrása

Az elnök és fia
A díjazott, valós történetre alapuló mű 1862-ben játszódik egy washingtoni temetőben, ahol Abraham Lincoln elnök tizenegy éves fiát gyászolja. Épp csak kitört az amerikai polgárháború. A harcok most kezdenek igazán elmérgesedni, és az ország lakói lassan megértik: hosszú és véres küzdelem vár rájuk. Lincoln elnök tizenegy éves kisfia, Willie közben súlyos betegen fekszik a Fehér Ház egyik emeleti szobájában. Noha az orvosok azt jósolták, hogy felépül, Willie néhány nap leforgása alatt meghal és egy georgetowni temetőben helyezik nyugalomra. „Az én szegény kisfiam túl jó volt ennek a világnak – mondja az elnök ekkor. – Isten hazahívta.” Az újságok arról számolnak be, hogy a gyászoló Lincoln többször is visszatért egyedül a kriptához, hogy átölelje fia holttestét. 

Kép forrása

Természetfeletti dimenzióban
George Saunders e történelmi tény köré szövi feledhetetlen történetét a családi szeretetről és veszteségről, amely kitör a valós, történeti keretek közül és egy vidám, ugyanakkor rémisztő természetfeletti dimenzióban folytatódik tovább. Willie Lincoln ugyanis igencsak fura purgatóriumban találja magát, ahol a szellemek összejárnak, panaszkodnak, átérzik egymás szenvedését, veszekednek és a legkülönfélébb bizarr módokon vezekelnek bűneikért. Ebben a köztes állapotban – amelyet a tibeti hagyomány bardónak nevez – rettenetes küzdelem veszi kezdetét a kis Willie lelkéért…
Saunders így mesélt a sztori születéséről:  „Olvastam korábban buddhista szövegeket és tudtam, hogy a Bardó egyfajta átmeneti állapot a halál és a reinkarnáció pillanata között. Arra gondoltam, ez érdekes módon boríthatna meg egy hagyományos szellemtörténetet.”
Hozzá kell azonban fűznünk egy másik idézetet. Az író 2014-ben így nyilatkozott arról, hogyan alkot: „Észrevettem az írói munkám során, hogy amikor valamit igazán intenzíven csinálok, és tényleg érdekel a dolog – a végére jutni, megtalálni az igazságot benne –, akkor az valahogy mindig dharmikus lesz. Ha igazán, tényleg érdekel az igazság, akkor amit találsz, az a Dharma lesz.”

Kép forrása

Életre kelt lelkek
A jelöltek végső listáján Saunders mellett két további elsőregényes szerző, a szintén amerikai Emily Fridlund (History of Wolves) és a brit Fiona Mozley (Elmet) szerepelt.
A zsűri elé került, hat nevet tartalmazó listára felkerült az amerikai Paul Auster 4 3 2 1 című művével, valamint a pakisztáni-brit Mohsin Hamid (Exit West) és a brit Ali Smith (Autumn) is. 
A döntnökök öt órányi tanácskozás után, egyhangúlag ítélték az idei Man Booker-díjat Saunders könyvének.
Lola Young bárónő, a Man Booker-díj elnöke így fogalmazott: Saunders könyve „elképesztően eredeti regény, szellemes, intelligens, mélységesen megindító narratívával. Formája és stílusa humoros, intelligens és szívbemarkoló történetet közvetít. A Lincoln a Bardóban kiemelkedik a verseny többi műve közül innovációs értékében; stílusában és abban, ahogy paradox módon életre tudta kelteni ezeket a nem igazán halott lelkeket ebben a másvilágban.”
    
Kép forrása


Az első amerikai
Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat a Booker élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalat támogatásával hozták létre. A cégnek neve ellenére (book: könyv) semmi köze nem volt a könyvkiadáshoz. A díj főszponzora 2002 óta a Man Group nevű befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport, amely azonban megtartotta az elismerés eredeti támogatójának nevét is; innen a jelenleg használatos Man Booker elnevezés.
Az elismerést annak idején azzal a céllal alapították, hogy az angol nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló tekintélyű elismerésben. A kitüntetést korábban Nagy-Britannia, Írország és a Nemzetközösséghez tartozó országok szerzői kaphatták. Ezt a földrajzi megkötöttséget azonban három éve eltörölték, és azóta már csak az a feltétel, hogy a díjazott művet angolul kell megírni, és a könyvnek meg kell jelennie Nagy-Britanniában.
A Man Booker-díjat tavaly is egy amerikai szerző, Paul Beatty vehette át The Sellout című regényéért. Ő volt az első amerikai, aki ebben az irodalmi kitüntetésben részesült.