Új könyves szövetség

MEGJELENT: 2017. március 29. | SZERZŐ: Rácz András

Bár a kezdeményezés nem minden előzmény nélkül való, könnyen lehet, hogy az Éghajlat Kiadó (Kovács Lajos Péter), a Minerva Kiadó (Dési Péter), a Perfact Kiadó (Tóth Sebestyén), a HGS Kiadó (Szalontai Attila) és a G-ADAM Kiadó (Galambos Ádám) által alapított új könyves szervezet valóban képes lesz mozgósítani a könyvkiadók jelentős részét. A szervezők szándéknyilatkozattal álltak a nyilvánosság elé, amelyben céljaikról, elképzeléseikről beszélnek. 

Elhalt előzmények

Elöljáróban érdemes elmondani, hogy a hazai könyvkiadás, könyvkereskedelem, sőt könyvszakmai érdekérvényesítés területén súlyos torzulások alakultak ki az elmúlt években, évtizedekben. A kisebb, független kiadók elképesztő versenyhátrányban vannak a nagy kiadói csoportokat tömörítő kereskedelmi vállalatok mellett, ráadásul az érdekérvényesítésben sem tudnak előbbre lépni, mivel a nagyok és a kicsik, a kereskedők és a kiadók egy szervezetben próbálnak egyről a kettőre jutni. 
A lehetetlen helyzet megoldására már volt egész komoly kísérlet. 2009. április 17-én harminchárom könyvkiadó részvételével megalakult a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Független Kiadói Tagozata.  Az új szervezet akkor – a nagy válság idején – a következőket tartotta fontosnak: „A könyvszakma egészét súlyosan érinti a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek a könyvkiadók, ha a válság finanszírozásának költségei aránytalan mértékben hárulnak rájuk. Az évek során kialakult bizományos értékesítési forma mindig is túlzott terhet jelentett számukra. Az elmúlt tizenöt évben a bizományosi árrés átlagosan tizenöt százalékkal emelkedett. Így ma egy könyv árának nagyjából a fele a kereskedőnél marad, és a másik felén osztozik a nyomda, a szerző és a kiadó (összes egyéb partnerével, bedolgozó munkatársával és alkalmazottjával egyetemben).
A terjesztők részéről fokozódik a nyomás részesedésük további, esetenként radikális mértékű növelése érdekében… Az egyre hosszabb fizetési határidők kikötése és a rendszeres késedelmes fizetés tovább súlyosbítja a helyzetet. A fentiek miatt a Független Kiadói Tagozat a jelenleg is magas bizományosi árrés további emelését nem tartja sem indokoltnak, sem elfogadhatónak.”


Kicsik és nagyok
Azóta a helyzet keveset változott, sőt kiderült, hogy némelyik nagykereskedő piramisjátékhoz hasonló módon finanszírozza saját növekedését. A legnagyobb kereskedelmi hálózat csődje, és hátrahagyott tetemes adóssága az ellehetetlenülés szélére sodorta a kis és közepes kiadókat. A mostani kezdeményezés szerint „a jelentős forgalom és példányszám, a térség viszonylatában is figyelemre méltó színvonal és témagazdagság ellenére a kiadói mindennapok a túlélésről, a talpon maradásról szólnak. Az Alexandra-hálózat összeomlásával a helyzetünk tarthatatlanná vált. Veszélybe került a könyvszakma egésze, amely a magyar kultúra épületének egyik tartóoszlopa.” 
Az új szerveződés mozgatói immár arra is rájöttek, hogy „a jelenlegi állapotok nagyrészt annak köszönhetők, hogy a kiadói érdekvédelem nem érvényesül.”

Hogy miért nem, azzal kapcsolatban is érdemes egy-két mondatot idézni a szándéknyilatkozatból. 
Azt írják, hogy „a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének tagja lehet valamennyi magyarországi és határon túli, elsősorban magyar nyelven publikáló kiadó, jegyzett tőkéjétől, forgalmától és címszámától függetlenül. Számunkra ugyanolyan fontos a kis kiadó, mint a nagy, ezért a Szövetség tagjai a könyvpiaci helyzetüktől függetlenül 1-1 szavazattal rendelkeznek. A belépés ingyenes, az esetleges tagdíjról az alakuló közgyűlés dönt majd. A Szövetség kiáll valamennyi könyvkiadó érdekei mellett, függetlenül annak esetleges politikai és/vagy vallási elkötelezettségétől.”
A könyvszakmában járatlan olvasó erre talán azt mondja, aha, ilyeneket kell írni egy szándéknyilatkozatban, de a dolog ennél izgalmasabb. Jelenleg ugyanis, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésében mindez nem így működik. A könyvesek régi, nagy szervezetében a tagdíjat forgalomarányosan fizetik a cégek, a nagyok sokat, a kicsik keveset. A legnagyobbak meg nagyon, nagyon sokat. Olyan sokat, hogy kis túlzással ők tartják fenn a szervezetett. Ennek megfelelően a szervezet adminisztrációja szívesebben jár el saját kenyéradóinak érdekeiben, mint a kicsi jelentéktelen kiadók érdekében. Különösen akkor, ha e két érdek esetleg szembe kerül egymással. Például a kereskedelmi jutalék kérdésében, vagy az Alexandrának évekkel ezelőtt megszavazott – már akkor teljességgel indokolatlan bizalom – kiügyeskedésében. 

Halaszthatatlan nemzeti ügy
Azonban az új szövetség egyelőre a napi problémákra összpontosít. Megalakulását követően tárgyalást kezdeményez a kulturális kormányzattal az Alexandra-hálózat összeomlása miatt kialakult helyzet rendezésére, megteremti a közös fellépés lehetőségét (pl. pertársaság létrehozásával) a Könyvbazár Kft.-vel szemben, tárgyalásra hívja a nagykereskedelmi hálózatok képviselőit a fenntarthatatlanul magas árrés csökkentése érdekében, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 
Hosszabb távon is komoly tervekkel álltak elő. A szövetségünk célja „komplex logisztikai megoldás szervezése saját raktárkapacitással nem rendelkező kis kiadók számára; nagykereskedelmi szereplőktől független, értékesítési alternatívát jelentő online eladási felület (webáruház) kialakítása; szakmai alapokon álló, független könyvalapítvány létrehozása, amely támogatja a nagy kulturális értékkel bíró, de kizárólag piaci alapon nem finanszírozható művek kiadását, valamint értékes idegen nyelvű könyvek fordítói tevékenységét;elektronikus könyvek kiadásának támogatása jogi és szakmai segítségnyújtással; s végül könyvszakmai Etikai Kódex elkészítése.”
Bár hasonló elképzelésekkel már indultak kiadói szövetségek, disztibúciós összefogások és más hasonló kezdeményezések, eddig valamennyi efféle ötletet sikeresen torpedóztak meg a nagy kiadói-terjesztői érdekcsoportok. Talán most, hogy a legnagyobb nagykereskedő kiesett a könyvbizományosok érdekérvényesítési hálózatából, lesz esélye az új szerveződésnek. Jó lenne, ha sikerre járnának, mert, ahogy írják nyilatkozatukban: „a kialakult válság össznemzeti jelentőségű probléma, amelynek megoldása nem tűr halasztást.”



Megosztás

Egypercesek

Elázott Nagy Alma

Elázott Nagy Alma

Művében olyan kérdéseket feszeget, melyek sokszor kinövik a sci-fi kereteit

A szamurájjá reinkarnálódott szamuráj

Hol emberként, hol más inkarnációkként újjászületve

Odakint sötétebb és rejtélyekkel teletűzdelt

Az egyszerű nyári munka bizarr, iszonyattal, halállal teli rémálommá válik

Újra gágog Gőgös Gúnár Gedeon

A mű zenei feldolgozása tavaly kezdődött a Libabál című albummal

Új elnöke van a könyveseknek!

Hogy Péterfy szerencsésebb kézzel tud-e majd hozzányúlni a könyvesek ügyes-bajos dolgaihoz, mint elődje, azt ma még nehéz megítélni

Feliratkozás a hírlevélre

Email