Újabb könyvvel jelentkezik Tisza Kata író, terapeuta. A gyász könyve fekete volt (Akik nem sírnak rendesen), a válásé zöld (A legjobb hely a városban te vagy), a traumafeldolgozásé sárga (Most túlélő leszel nem áldozat). Az érzelmi abúzus-sorozatának utolsó darabjának borítója kék színű, a Kékre szeretni címet viseli, amely a „kékre verni” kifejezés egyfajta „parafrázisa”. A kötődés zavaráról írt feldolgozásregény elmondása szerint a legmélyebb könyv, amit valaha írt, mely azzal a céllal született, hogy ismét felszólaljon az erőszak ellen, az irodalomterápia által. 

Kép forrása

A „lélekregény” megrendítő története a szerző pszichológiai tudásából, terapeuta gyakorlatából és vélhetően saját élményeiből táplálkozik. A vallomásmozaikokból felépülő regény két szereplője Nóra és Dávid. Az ő szerelmük történetének állomásait mindkét fél szemszögéből láttatja az írónő, végtelen érzékenységgel, miközben nem ítélkezik egyik szereplője fölött sem. 
A fiatalok kapcsolatának kezdetén Nóra „rózsaszínben” látja a világot, bár néhány intő jel már ekkor is mutatkozik, többek között, amikor Dávid leplezetlen agresszióval teszi magáévá. A férfi ezt szerelmének és vágyának féktelenségével magyarázza, ám lassan tisztulni kezd a kép és kiderül, hogy a számos pszichés betegséggel - depresszióval, bipoláris zavarral - kezelt, nárcisztikus vonásokat is mutató férfi nem szedi a gyógyszereit és szabad folyást enged „állati” ösztöneinek. Nóra csapdába kerül, de ekkor még úgy érzi, annyira szereti Dávidod, hogy nem tud és nem is akar szabadulni szerelme szorításából. Lassan rá kell döbbennie, hogy kapcsolatfüggő, ő maga is rengeteg lelkében „megkövesedett” traumát hordoz, amelyek eredője gyermekkorába nyúlik vissza. Depressziós apa, elfoglalt édesanya „kényszerítették” arra a lányt, hogy már kiskamaszként megtapasztalja, csakis magára számíthat. Nóra a kapcsolatuk elején úgy érezte Dávidra számíthat és ez a szerelem lesz az, amely megmenti majd az élet számára. De nem ez történik, a verbális és fizikai agresszió megtöri őt, míg végül egy hosszú folyamat befejezéseként pontot tud tenni erre a mérgező, testét, lelkét megnyomorító kapcsolatra. 
A szereplők lélekállapotát kíméletlen őszinteséggel feltáró regény Nóra és Dávid belső monológjaiból és a terapeutájuknál tett vallomásaikból épül fel. Minden sora mély életigazságokat hordoz, ennek okán bizonyára számos olvasó talál majd olyan motívumot, amely megérinti, és arra készteti, hogy akár ő maga is szembe tudjon nézni saját magával.