Dante tortája

Mint arról korábban beszámoltunk, az olasz kormány egy múlt évi határozata alapján március 25-ét Dante napjává nyilvánította annak emlékére, hogy a Sommo Poeta, vagyis a költőfejedelem – életművének kutatói szerint – ezen a napon kezdte meg alvilági utazását. 

Kép forrása

Az eredeti tervek szerint nem csak a jeles napon, de egész évben számos program került volna megrendezésre, ezek többsége azonban az ismert körülmények miatt elmaradt. De az olaszok találékony nép, s ki-ki a maga módján azért igyekezett kivenni részét az ünneplésből. Perugia csokoládéiskolájának – merthogy ilyen is létezik – mestercukrásza például úgy döntött, egy csodálatos tortakölteménnyel adózik a jeles költő emlékének, akit egyébként az olasz mint egységes nyelv megalkotójaként tartanak számon. A háromszintes, piskótából, csokoládékrémből és tejszínhabból összeállított kulináris költemény az Isteni színjáték három énekét, a Pokolból a Purgatóriumon át a Paradicsomba vezető gyötrelmes utat hivatott szimbolizálni, de elfogyasztása minden bizonnyal a két első helyszín átugrásával egyenesen a mennyekbe repíti a vándor lelkeket. Alberto Farinelli nem csupán formailag, de az ízek terén is igyekezett, hogy műve a lehető legteljesebb mértékben emlékeztessen Dante alkotására. Az első szint hetvenszázalékos kakaóból készült, egészen sötét csokoládékrém, édesgyökérrel ízesítve, utalva a Pokolban uralkodó sötétségre, rajta pedig piros cukormázból az elkárhozottak testét nyaldosó lángnyelvek. A Purgatóriumot egy világosabb, ötvenszázalékos kakaótartalmú mousse-ból és sózott pisztáciából alkotta meg a mester, melynek csokoládékapujához pisztáciából kirakott ösvényen botladozhatunk el, emlékezvén a köves, göröngyös útra. Innen a vándorló lélek egy utolsó erőfeszítéssel elérheti a legfelsőbb szintet, hogy a tejcsokoládé mousse és karamell ötvözetéből megalkotott mennyei rózsa szirmai között végre meglelje az üdvösséget. Farinelli mindezt megkoronázandó még magát a könyvet is elkészített csupa csokoládéból, amely olyan élethű, hogy láttára talán még Gombóc Artúr is rákapna az olvasásra.