A kilencven éve született és tavaly elhunyt Kányádi Sándor költő emléke előtt tisztelgett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata a költő versei, önvallomásai alapján összeállított előadással. A produkció címe a költő egyik kedvenc történetét idézte: az egyik író-olvasó találkozón egy falusi kisdiák adta meg neki a legpontosabb választ arra a kérdésre, hogy mi a vers: „Az, amit mondani kell”.

Kép forrása

Az előadásnak a bevett színházi gyakorlattól eltérően nem volt rendezője, hanem azoknak a színészeknek a közös munkája nyomán állt össze, akik Benedek Ágnes színésznő kezdeményezésére fontosnak tartották kifejezni a Kányádi költészetéhez való személyes viszonyukat.
„Örömmel fogtunk neki a munkának, és ahogy beleástuk magunkat az írásaiba, rájöttünk, hogy költészetének nagyon sok oldalát nem ismertük még. Ebből a kevésbé ismert Kányádiból szeretnénk ízelítőt adni a közönségnek” – mondta az előadásról Benedek Ágnes, hozzátéve, hogy rá például azok az újonnan felfedezett Kányádi-versek voltak nagy hatással, amelyek a kommunizmus máig ható traumáját érzékeltetik.
A szándék az volt, hogy kicsit több legyen egyszerű versműsornál a produkció, így azokat a kérdéseket is körüljárják, hogy vajon hány módja van egy vers tolmácsolásának, és hogyan változhat egy szöveg hatása az előadásmód függvényében.
Az előadás állásfoglalás olyan értékek mellett, amelyek csak elmélyülés, szellemi munka révén tudnak kibontakozni.

Kányádi Sándor a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas költő, a Magyar Írószövetség Örökös Tagja, a magyar irodalom egyik utolsó legendája, a klasszikus líra egyik kimagasló alakja tavaly hunyt el.