Az 1920-as megjelenés centenáriuma kapcsán új kiadással emlékezett meg a hazai könyvnyomtatás Kosáryné Réz Lola Filoména című első regényének megírásáról. A Nyugat nagyjai által is sokra tartott, épp, hogy huszonéves szerző egy regénypályázaton való indulás és győzelem fényözönében csillogtathatta meg a tudását első regényében, a Filoménában. 

Kép forrása

Igen, jól sejti az olvasó, a Filoména egy rendkívül tartalmas név, mely az „Oxi-féle névdelejező tudomány” szerint beteljesíti hordozóján a Nomen est Omen bölcsességet. Szent Filoména tizenegy évesen került a római császár börtönébe, mivel Jézus mátkájaként nem kívánt a császár jegyese is lenni, melyre válaszul a nagyhatalmú világúr először börtönbe vetetette, majd látva az erős hitre alapozott ellenszegülést, többféle módon megkínoztatta. Az egyházi leírások szerint Filmoména minden kínzást egyetlen karcolás nélkül élt túl, mire a császár úgy berágott, hogy végül lefejeztette a Krisztus-követő lányt. 
Kosáryné Réz Lola is bizonyára azért választotta főhősnőjének a Filoména nevet, mert reá is kivételesen nehéz megpróbáltatások várnak az életben. Mélyszegénység, sanyarú sors egy bányászfalu legalján, majd cselédsors, tovább menve pedig küzdelmes házasság, anyaság. Az alázatosság regénye ez, melyben a gyengének tűnő lány és a belőle felcseperedő asszony, valójában a mindvégig erős és hősies, önfeláldozó nő alakja formálódik ki. 
A regényre nemcsak a történetmesélés szépséges fonala, de a nyelvvel való magas mesterségbeli tudás megvalósítása miatt is felfigyeltek egykor, s tették ezt az elmúlt száz évben már sokszor. Egy kritikus találóan és tömören így fogalmaz Kosáryné Réz Lola stílusáról: „Magabiztosan és gazdaságosan bánik a nyelvvel: műve erős, költői atmoszféráját nagyrészt apró gyakorlati tudnivalókból és szigorú, pontos megfigyelésekből építi fel. Mondatainak, bekezdéseinek senki máséval össze nem téveszthető melódiája van, ugyanakkor szituációteremő ereje is megbízható.”