A történelem rózsakertje

Március 22-én adták át Esztergomban a Veprech-tornyot. Az államalapítás helyének számító Várhegy tőszomszédságában, illetve a Duna partján álló komplexumról az átadási ünnepre, Az esztergomi Vízivárosi Rózsakert épületei és története címmel könyvet adtak ki, mely az ismeretterjesztésen túl számos fotóval illusztrálják az impozáns történelmi emlékhelyet.

Kép forrása

A könyvből kiderül, hogy egy páratlan és gazdag a helyszín ez, hiszen a Rózsakert összefoglaló név egy több épületelemből álló a komplexumot takar. Páratlan, mert az Esztergomban található török dzsámi az egykori oszmán birodalom legészakibb ilyen létesítménye volt. Ugyancsak páratlan a Veprech-torony, hiszen ez a város legrégebbi, név szerint ismert épülete, illetve a benne található reneszánsz vízgép olyan technikai és fizikatudományi csodára volt képes, melyet világviszonylatban is csak ritkán látunk: ötven méter magasba vitte fel a torony alatt fakadó forrás vizét a várba. 
A komplexum gazdagságáról is árulkodik a kötet, mely szerint a török dzsámi a kis imatoronnyal, képzőművészeti galériával, a hatalmas kerékkel ellátott, várostromokat megélt Malom-bástya, a már említett, négyemeletes Veprech-torony, s benne a vízgép, építészeti egyedisége okán fontos látnivaló. A könyvben hat fejezetre osztva ámulhatunk el, ennek a festői szépségű épületegyüttesnek és környékének szépségein, értékein. Az első fejezet sorra veszi a Rózsakert részeit, majd a középkorral illetve korai újkorral foglalkozik két rész. A helyszín 20. és 21. századi históriája ugyancsak külön leírást kapott. Az albumformátumú, számos remek fotóval kiegészített kiadvány nem titkolt célja, hogy az olvasó kedvet kapjon, hogy meglátogassa az esztergomi Víziváros ékességét, a reneszánsz- és törökkori építészeti csodák együttesét. 
A történelemről szóló szövegrészek pedig izgalmas és tán sokak számára újszerű tanulságot nyújtanak a magyar történelem nem feltétlenül mindenki számára ismert részleteiről, az első magyar főváros, az érseki város, majd a törökök által megszállt terület történetéről. A kötet lektora az a dr. Horváth István, nyugalmazott múzeumigazgató és régész, aki az egyik legnagyobb szaktekintély a középkori, illetve török-kori Magyarország emlékhelyei és történelme kutatásában.