Ron néger, de közben a Ku-Klux-Klan tagja

A világtrenddé vált political correct, avagy pc, avagy píszí jegyében került először könyv, majd pedig film alakban a publikum elé a Csuklyások című történet. A valós eseményeken alapuló regény rendőrnyomozó főhőse beépül a Ku-Klux-Klan-ba és egészen felső vezetésig jut, ahonnan már nagyon hatékonyan tudta leleplezni a fajgyűlölő amerikai szervezet jogellenes mesterkedéseit. Ron Stallworth históriájában azonban van egy csavar: a főhős néger.

Kép forrása

Az pedig, hogy valaki feketebőrű, avagy afro-amerikai, az abban gátolja meg, amit a könyv, illetve film zanzájaként a közönségnek ajánlanak: beépülni a Ku-Klux-Klanba. Érdekes, hogy a könyv és a film majdnem egyszerre való magyarországi megjelenésekor ezt az „apró bibit” nem vették észre. Jómagam először úgy gondoltam, hogy valami komikus, vígjátéki darabról van szó, de a filmet például az a Spike Lee rendezte, aki a faji alapon való megkülönböztetésről már több filmet készített, ezúttal is egy drámát. A Ron Stallworth által megírt könyv pedig nagyon hasonlít az ugyancsak filmen is feldolgozott Fedőneve: Donnie Brasco című maffiózós történethez, ott J.D. Pistone ügynök épül be az olasz gengsztervilágba. 
A Csuklyások című regény „megfejtése” pedig az, hogy Ron Stallworth tényleg egy néger rendőrnyomozó, de amikor nem telefonon beszélgettek csupán, hanem amikor találkozni kellett a KKK tagjaival, vezetőivel, akkor egy fehérbőrű kollégája lépett szerepébe, a fajgyűlölő coloradói farmer figuráját alakítva. A történet tényleg pikáns, a hetvenes évek végén játszódó eseményekben a „fekete-fehér” Ron a lehető legmélyebb, vagy, ahogy tetszik, a legmagasabb szintig jut el az amerikai fajgyűlölő szervezet vezetőinek rangsorában. 
Nem elhanyagolható a regényben az a vonulat, mely testközelből mutatja be az Egyesült Államok törvényei szerinti, közéleti, illetve civil szervezeti működést. A klánban minden a szólás-, vélemény-, gondolat- és gyülekezési szabályok szent rendszerének megfelelően működött (működik), hiszen Amerikában a szélsőséges véleményeket is ki lehet nyilvánítani, amellett, hogy akkor is tilos volt mások bántalmazása, zaklatása, satöbbizése. A Ku-Klux-Klan pedig egy olyan félmilitarista, félcivil szervezet Amerikában, melynek súlyos titkai vannak, s melynek tagsága nyíltan és vállaltan az ember és ember között faji alapon való megkülönböztetésre teszi a hangsúlyt. Belső működésük, gondolatviláguk, céljaik néha felsejlenek a világ nyilvánossága előtt, zömében azonban egy zárt közösség. A könyv erről a belső zárt világról ad jelentést, izgalmas, olvasmányos regény formájában.