Csontváry képkockák
Száz éve hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar, egyik legismertebb és legmagasabban jegyzett festőnk, aki egy merész felismerésnek köszönve otthagyta patikus állását, hogy életét teljes egészében a festészetnek szentelhesse. Kortársai nem ismerték el a művészetét, és nem sokon múlott, hogy halála után az örökösök kocsiponyvának adják el nagyméretű festményeit.
Életéről, művészi kiteljesedéséről most Csontváry címmel képregény készült, melynek rajzolója, Kálmán Áron nyilatkozott a Könyves Blognak.
Kép forrása
Az alkotó szerint Csontváry festészetéhez sokat hozzáad munkáinak háttere. Ezzel tisztában volt maga a festő is, tudatosan építette életrajzában mitológiáját. „Az én képregényem szintén a mítoszépítést szolgája. Nem az őrült, hanem a zseni képe mellett teszem le a garast. Akik szeretik a munkáit, bizonyára mind így vannak vele. Én pedig nagy rajongója vagyok műveinek” – fogalmazott a grafikus, elmondva, miért és hogyan készítette a képregényt. Különlegesség például, hogy az album kerüli a szövegbuborékokat, és szinte teljes egészében a vizualitásra épít, amivel kapcsolatban az alkotó azt hangsúlyozta, hogy így azok is megérthetik a történetet, akik nem beszélnek magyarul.
A képi megformálással kapcsolatban Kálmán Áron elmondta, hogy kerülte Csontváry utánzását, mert az könnyen giccsbe csaphatott volna át. Viszont izgalmas lehetőséget látott azokban a festményekben, amelyeket maga a festő semmisített meg 1904 körüli mélypontján. „Szicíliába például többször visszatért, hogy vászonra vigye a taorminai görög színház romjait, a legkülönbözőbb méretekben próbálkozva. Másik nagy témájának, a Tátra hegyláncának sokáig neki sem mert fogni” – magyarázta a képregényrajzoló, aki lényeges elemként emelte ki történetében ezeknek a tájképeinek az elkészítését, mert úgy látta, hogy Csontváry életét híven tükrözi az elkészült és megsemmisült képekben lapuló drámaiság.
Életéről, művészi kiteljesedéséről most Csontváry címmel képregény készült, melynek rajzolója, Kálmán Áron nyilatkozott a Könyves Blognak.
Kép forrása
Az alkotó szerint Csontváry festészetéhez sokat hozzáad munkáinak háttere. Ezzel tisztában volt maga a festő is, tudatosan építette életrajzában mitológiáját. „Az én képregényem szintén a mítoszépítést szolgája. Nem az őrült, hanem a zseni képe mellett teszem le a garast. Akik szeretik a munkáit, bizonyára mind így vannak vele. Én pedig nagy rajongója vagyok műveinek” – fogalmazott a grafikus, elmondva, miért és hogyan készítette a képregényt. Különlegesség például, hogy az album kerüli a szövegbuborékokat, és szinte teljes egészében a vizualitásra épít, amivel kapcsolatban az alkotó azt hangsúlyozta, hogy így azok is megérthetik a történetet, akik nem beszélnek magyarul.
A képi megformálással kapcsolatban Kálmán Áron elmondta, hogy kerülte Csontváry utánzását, mert az könnyen giccsbe csaphatott volna át. Viszont izgalmas lehetőséget látott azokban a festményekben, amelyeket maga a festő semmisített meg 1904 körüli mélypontján. „Szicíliába például többször visszatért, hogy vászonra vigye a taorminai görög színház romjait, a legkülönbözőbb méretekben próbálkozva. Másik nagy témájának, a Tátra hegyláncának sokáig neki sem mert fogni” – magyarázta a képregényrajzoló, aki lényeges elemként emelte ki történetében ezeknek a tájképeinek az elkészítését, mert úgy látta, hogy Csontváry életét híven tükrözi az elkészült és megsemmisült képekben lapuló drámaiság.
Egypercesek
A rombolás természetrajza
A németek rejtélyes energiájának titka a tudat- és emlékezetkiesés
Új Arany János emléktáblát avattak Karlovy Varyban
A táblával nemcsak a nagy költőnek állítunk emléket, hanem megtisztelünk egy közösséget is
Forradalom Békésben
Könyvbemutatóra készül a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum