Hosszúra nyúlt pert követően nyilvánosságra kerülhetnek Franz Kafka eddig sosem látott, publikálatlan művei. Az író hagyatékát ugyanis nemcsak az Izraeli Nemzeti Könyvtár perelte jelenlegi tulajdonosaitól, de a német állam is igényt tartott rá. A zürichi bíróság most kimondta, hogy a svájci banki széfekben őrzött hagyatékot az izraeli könyvtárnak kell átadni. 

Kép forrása

 „A legabszurdabb, hogy a per középpontjában egy olyan hagyaték állt, amelynek pontos tartalmáról senki nem tudott semmit. Szerencsére, erre a kérdésre rövidesen megkapjuk a választ” – fogalmazott Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója. Ő írta egyébként a Kafka utolsó pere című könyvet is, amely a hagyaték körüli jogi hercehurca krónikája. Ennek alapján foglalhatjuk össze mi is a lényeget. 
Kafka, amíg élt, csak néhány novellát és rövidebb művet publikált, de ezek nem keltettek túl nagy feltűnést, kéziratainak jelentős részét pedig elégette. Végrendeletében barátjára és szerkesztőjére, Max Brodra hagyta el nem égett kéziratait, akinek az író végakarata szerint ezeket olvasatlanul tűzbe kellett volna vetnie. Brodnak azonban esze ágában sem volt elégetni a szövegeket, épp ellenkezőleg: a birtokában levő kéziratok döntő többségét publikálta. Ezek között voltak A per, A kastély és az Amerika című regények, amelyek elhozták Kafkának a posztumusz világhírt.
Brod azonban nem adta ki az író teljes örökségét, így a kéziratok 1968-as halála után titkárnője, Esther Hoffe birtokába kerültek, akinek a szerkesztő végrendelete szerint ezeket egy tudományos intézetnek kellett volna átadnia. Ő azonban nem adott senkinek semmit, elzárva tartotta a kéziratokat, és csak időnként értékesített néhány papírost. A per kézirata például egymillió fontért kelt el a londoni Sotheby´s aukciósháznál, és került egy német levéltárba.
Hoffe 2008-as halála után két lányára, Evára és Ruth-ra hagyta az iratokat, akik saját örökségükként kezelték ezeket. Azóta ők is elhunytak, jelenleg pedig Ruth lányai küzdenek a gyűjtemény maradékáért. Ennek elperelését Jeshayah Etgar, az ügyvédjük szégyenletes rablásként jellemezte, az Izraeli Nemzeti Könyvtár azonban közös zsidó kulturális örökségként tekint rájuk. A könyvtár vezetője, David Blumberg azt nyilatkozta, hogy intézménye készen áll az iratok befogadására és kezelésére, melyek így hamarosan az egész világ számára megismerhetőek lesznek.

Forrás