Kétszáztíz éve született Charles Darwin és az idén kereken százhatvan éve jelent meg fő műve, a Fajok eredete. Február 12-ét, a tudós születésnapját a tudományos gondolkodás világnapjának is nevezik. 
Boldog Darwin Napot!

Kép forrása

A tudományos gondolkodás világnapja alkalmából érdemes elmondani, hogy az evolúció eszméje megelőzte Darwin nyilvánosságra lépését, hiszen Lamarck már évtizedekkel korábban a szerzett sajátságok generációkon átívelő öröklődéséről beszélt, de Erasmus Darwin (Charles nagyapja) is felvetette az evolúció lehetőségét.
Darwint azonban nem csak ezek az előzmények ihlették. Hatással volt rá Malthus népesedési elmélete, amely szerint a fajok több utódot hoznak létre, mint amennyit a környezet eltartani képes, ezért bizonyos egyedeknek szükségszerűen el kell pusztulniuk. Darwin szerint a túlélési esély az öröklött sajátságok függvénye, a fittebbek nagyobb sansszal vészelik át a környezeti viszontagságokat, jutnak hozzá a szűkös forrásokhoz és hoznak létre utódokat, mint a kevésbé fittek. 
Ugyancsak Darwin vezette be a szexuális szelekció elgondolását is Az ember származása és a nemi kiválasztás című könyvében, melynek lényege, hogy a szelekció forrása a nemek másik nem egyes sajátságai iránti preferenciája is lehet.
Az evolúciós gondolat az egyik legprecízebben kidolgozott tudományos elméket, s gyakorlatilag vetélytárs nélkül uralja tudományos közgondolkodást. Ráadásul az evolúcióelméletnek további következményei is vannak. A darwini teória fontos társadalmi relevanciával rendelkezik. 
A magyar olvasók ezeket az összefüggéseket talán Daniel Dennett könyvéből ismerhetik vagy ismerhetik meg. Dennett a Darwin veszélyes ideája című művében kiterjeszti az evolúcióelmélet lehetőségeit, s arra tesz kísérletet, hogy A fajok eredete által megszabott utat kiszélesítve, az ott megjelenő gondolkodásmódot a filozófiai-tudományos gondolkodás zsinórmértékévé tegye.
Az evolúciós gondolat lényege szerinte az, hogy megmutatja, miként lehet csodálatosnak tűnő jelenségeket csodák feltételezése nélkül megmagyarázni, hogyan lehet elképzelni a tervszerűség, a célszerűség, az intencionalitás megjelenését más, alacsonyabb rendű folyamatok spontán kölcsönhatásaként.
Sajnos azonban sokan vannak, akik elutasítják a tudomány efféle magyarázóerejét. Az Egyesült Államokban meglepően nagy tömegek vélik úgy, hogy az evolúció hamis elmélet, hiszen a Föld mindössze hatezer éves. Az európai kreacionizmus kevésbé dogmatikus, még az egyházi hierarchia csúcsán is elfogadják, hogy a fajok változnak az évmilliók során, csak persze isteni beavatkozásnak köszönhetően… 
De ezt az irányt ne is folytassuk! Szükség van, óriási szükség van a tudományos gondolkodás világnapjára!