Mitől jó egy multimédiás mese?

A multimédiás, vagyis a kép- és hanghatásokkal kísért mesék térhódítása már nem egy újkeletű dolog, ám a megítélésük még máig vitatott. Jó-e a gyerekeknek, ha ezeket nézik, ahelyett, hogy mondjuk olvasnának? Lehet-e ebből tanulni? Van-e bármilyen fejlesztő hatásuk ezeknek a meséknek? Megdolgoztatják-e kellőképpen a gyermekek agyát? Nos, ha nem is az összes ehhez hasonló kérdésre, de legalább néhányra most választ kaptunk, hála Garai Takács Zsófiának és munkatársainak, akiknek legújabb kutatása a Journal of Experimental Child Psychology című folyóiratban jelent meg.

Kép forrása

Garai Takács Zsófia, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport munkatársa, holland és török kollégáival közreműködve azt vizsgálta, hogy pontosan mitől is jó egy multimédiás mese. Korábbi kutatási eredményeikből kirajzolódott, hogy egy megfelelően, kellő gondossággal összerakott multimédiás mese valóban jó hatással van a gyermekek szövegértésére, szövegtanulására. Erre építkezve pedig legújabb céljuk az volt, hogy kiderítsék, minek tudható be ez a jótékony hatás. Inkább a vizuális elemek, mint például a különböző animációk, vagy inkább a különböző hanghatások azok, amelyek segítik a gyermekeket az adott történet minél pontosabb megértéseben. 
A kutatásban közel száz óvodáskorú gyermek vett rész, az eredmények pedig egyértelműen azt tükrözik, hogy míg az animációk nagyban hozzájárultak a gyermekek meseértésének segítéséhez, addig a hanghatások nemcsak, hogy szinte semmilyen pluszt nem adtak, de néhány esetben még inkább akadályozó tényezők is voltak. Fontos, hogy a kutatók csak olyan multimédiás meséket választottak, ahol mind az animációk, mind a hanghatások a lényegre, a mese szempontjából releváns dolgokra koncentráltak (tehát például azok az elemek kezdtek el mozogni, amikről éppen szólt az adott rész). 
A kutatásból tehát látszik, hogy a jól megválasztott animációk valóban segítik a gyermekeket a szövegértésben, míg a hanghatások abszolút másodlagosak, ez pedig manapság, amikor a mesetartalommal bíró csatornák, applikációk és egyéb multimédiás eszközök korát éljük, valamint amikor már ennyire időszerű az állásfoglalás a tanulás ily módon való paradigmaváltásának kérdésében, egy kimondottan releváns és fontos fejlemény. 

A cikk absztraktja ITT érhető el.
Forrás: ELTE PPK