A túlvilág földrajza

MEGJELENT: 2018. november 9. | SZERZŐ: Oxi

Egy ausztrál tudós professzorral van dolgunk Philip Almond esetében, kinek a nem túl eredeti Élet a halál után című könyvét ajánlom, mivel a kötet neve ellenére a tartalom igenis sok izgalmat rejt. A könyv amúgy majdnem egyenes folytatása a szerző korábbi, Az ördög – új életrajz című munkájának, melyben szintén a túlvilági dimenziókról fejtette ki meglátásait. 

Kép forrása

Az ausztrál Queensland Egyetem professzora nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor sok író, publicista elődjéhez hasonlóan a halál utáni életről készített tanulmányt. Munkája természetesen vallási vonatkozású, de nemcsak az, hanem Almond belemerül az emberiség történelme során felvonultatott kultúrák, kultuszok számos fejezetébe. A szerző tehát nemcsak az egyház álláspontját, vagy akár a Szentírást idézi a halál utáni élettel kapcsolatban, de kultúrtörténeti elemzésében kitér a művészetek és nemzetek kultúrájára is. 
A kiadó egy helyen így fogalmaz a kötetről: „Ez a könyv azokat a gyakran makacs, néha kiemelkedően kreatív eszméket mutatja be, amelyek a test feltámadásának és a lélek halhatatlanságának kettősségével foglalkoznak.” Látható, hogy a kiadó mindkét oldalnak szólt e mondatával, nemcsak enyhe valláskritikával élt, de a feltámadást, a túlvilágot valló hitek mellett is lándzsát tört. 
Az persze ebből a dolgozatból is kiderül, hogy a túlvilágról a lehető legnehezebb bármi újat is megfogalmazni, hiszen eddig onnan még csak egyvalaki tudósított, mégpedig Jézus Krisztus, viszont, aki hite, nem-hite alapján ezt nem tartja elfogadhatónak, annak ennél több vagy éppen kevesebb kell. 
Ez utóbbiaknak ott szerepel Dante, aki Isteni színjáték című művében az ember által legrészletesebben elgondolható túlvilági kalauzt készítette le, s melyet Philip Almond is idéz, mint a „túlvilág földrajzát”. Ezentúl még górcső alá veszi a kifejezetten vallásos témakörből merített olyan fevetéseket, mint például a tiszítótűz, valamint az üdvözültek és kárhozottak túlvilágon meglelt helye, helyzete, állapota. A kötet talán legizgalmasabb fejezetében pedig a szerző kitér a világban megtalálható mennyei és pokoli helyeket, melyekről vallási vagy másirányú elképzelések szerint hiszik az emberek, hogy a túlvilági szférák részei. 




Megosztás

Egypercesek

Kódexek a neten

Kódexek a neten

Digitálisan is elérhetők az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódextöredékei

Virtuális Frankenstein-fiú

Mutasd a profilod, meg nem mondom, ki vagy

Tinik Szobabiciklivel

Tinédzserek forgatnak filmet Stephen King Stationary Bike című novellájából

Kifutóra a vasfüggöny mögül

Három év után új könyvvel jelentkezett a népszerű szerző

Tudta Ön, hogy a múlt disztópiájában él?

Tömegkultúráról és annak szubkulturális gyökereiről, élvhajhászásról és össznépi tébolyról