Egykori országocskák tébolydája

„A könyv, amit kezében tart az olvasó, a bélyegek egyre jobban bővülő halmazán alapul és olyan országokról szól, amelyek már nem léteznek. Ilyenekről bőségesen állnak rendelkezésünkre anyagok. Világszerte több, mint ezer rendszer tartotta magát méltónak arra, hogy bélyeget adjon ki.” Többek között ezt olvashatjuk Bjorn Berge Eltűnt országok nyomában 1840-1970 című könyve keletkezése kapcsán a szerzőtől. 

Kép forrása

A filatélia félig rejtőzködő társadalmából kapunk egyfelől ízelítőt, eljuthatunk abba a megszállottakkal teli világba, ahol egy-egy apró és végtelenségig aprólékosan feldíszített papírdarabkának nagy jelentőséget tulajdonítanak. Berge tehát bélyegek nyomán indul el, hogy felfedezze, felkutassa az eltűnt országokat. A szerző egy különleges könyvet állított össze, melyben egy-egy bélyegkülönlegesség mentén fedi fel a valaha volt országok titkait. Kötetében nem térkép szerint térben, hanem időrendben halad. Elsőként a 19. század derekától indul, amikor – mint anekdotázó stílusából kiderül – Szicíliában két királyság is volt, illetve olyan egykor volt országnevek bukkannak fel mesélő kedvének köszönhetően, mint például a szigetország Heligoland, a dél-tengeri Labuan, a skandináv Schleswig vagy az „eldánosítástól” szenvedő Nyugat-India. Igen, valahol jól sejti az kedves olvasó, ezek a történetek, amolyan Münchhausen- avagy Gulliver-féle stílusban elővezetett históriák, a feudalizmus és a tőkés társadalom találkozásakor megszületett vagy éppen akkor megszűnt országocskák, amúgy kellően izgalmas és érdekfeszítő, szórakoztató epizódjai. A szerző a korai idők után rátér a huszadik századra datált országeltűnésekre, egyebek mellett a trópusi cirkusznak beillő Madagaszkárról, a császári játékszerként csillogó Csiaocsouról, a tengeriuborkáktól harsogó Karolina-szigetekről, a függetlenségi harcaiban jeleskedő Allensteinről, a fasiszta-iszlamista Tripolitániáról, a gonoszságáról híres Mandzsukuoról, a világ legelhagyatottabb pontjának számító Sasenoról és a proxiháborújáról híres Biafráról. Nem gondolnám, hogy bárki közülünk ismerne akár egyet is ezek közül az országok, országocskák közül, de hát, ezek szerint éppen itt az ideje.