Elveszett-e Erdély?
A trianoni békediktátum szomorú évfordulója kapcsán történészek vitáznak a jövőről. Egészen pontosan Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a 20. századi magyar történelem neves kutatója úgy nyilatkozott a minap, hogy bele kell nyugodni, Erdély elveszett. Több se kellett Raffay Ernőnek, a jobboldali közönség kedvelt történészének, aki mellesleg az Antall-kormány honvédelmi államtitkára volt, s nem idegenkedik a területi revízió gondolatától, jól odamondott kollégájának.
Kép forrása
Raffay szerint Romsics régi marxista és liberális történészek szellemi örököse, akinek elvei, eszményei nincsenek. Majd kifejtette, hogy Romsics belenyugvó koncepciójával szemben Magyarországnak vissza kell térnie a területi revízió, a határmódosítás útjára.
Hogy marxista lenne Romsics, azt persze mi nem tudhatjuk, de az vitathatatlan, hogy a történettudomány fősodratú szelleme vezette tollát, amikor megírta a közelmúltban megjelent Erdély elvesztése című könyvét. Hogy miben áll ez az akadémiai szemlélet? Nos, olyasvalamiben, amit a minap tett mondataiból olvashatunk ki. Egyik folyóiratunknak így nyilatkozott: „Az igazság nem helyettesíthető mítoszokkal”, s ebben a tekintetben szerinte a hazai történettudomány jobban áll, mint a környező országoké. Nálunk ugyanis egyebek mellett szembe néztünk a múlttal, míg a környező országokban nem…
Máskor és mások persze szeretik hangoztatni, hogy éppen a magyarok nem hajlandóak szembenézni viselt dolgaikkal, de most, lám mégis…
Egyébként Romsics új könyve az háború utáni változások folyamatát mutatja be. Foglalkozik a 1918 őszétől 1920. június 4-ig tartó események láncolatával, az 1918. őszi sikertelen megbékélési kísérletekkel, Erdély román megszállásával, az 1918. decemberi 1-jei gyulafehérvári román „nemzetgyűléssel” és következményeivel, végül az új helyzetet szentesítő trianoni békeszerződés megalkotásának körülményeivel.
Ami viszont a vita lényegét illeti: elveszett-e Erdély, vagy visszaszerezhető, nos, ebben az ügyben, gyanítom, nem a történészek, hanem például a jövőkutatók az illetékesek.
Kép forrása
Raffay szerint Romsics régi marxista és liberális történészek szellemi örököse, akinek elvei, eszményei nincsenek. Majd kifejtette, hogy Romsics belenyugvó koncepciójával szemben Magyarországnak vissza kell térnie a területi revízió, a határmódosítás útjára.
Hogy marxista lenne Romsics, azt persze mi nem tudhatjuk, de az vitathatatlan, hogy a történettudomány fősodratú szelleme vezette tollát, amikor megírta a közelmúltban megjelent Erdély elvesztése című könyvét. Hogy miben áll ez az akadémiai szemlélet? Nos, olyasvalamiben, amit a minap tett mondataiból olvashatunk ki. Egyik folyóiratunknak így nyilatkozott: „Az igazság nem helyettesíthető mítoszokkal”, s ebben a tekintetben szerinte a hazai történettudomány jobban áll, mint a környező országoké. Nálunk ugyanis egyebek mellett szembe néztünk a múlttal, míg a környező országokban nem…
Máskor és mások persze szeretik hangoztatni, hogy éppen a magyarok nem hajlandóak szembenézni viselt dolgaikkal, de most, lám mégis…
Egyébként Romsics új könyve az háború utáni változások folyamatát mutatja be. Foglalkozik a 1918 őszétől 1920. június 4-ig tartó események láncolatával, az 1918. őszi sikertelen megbékélési kísérletekkel, Erdély román megszállásával, az 1918. decemberi 1-jei gyulafehérvári román „nemzetgyűléssel” és következményeivel, végül az új helyzetet szentesítő trianoni békeszerződés megalkotásának körülményeivel.
Ami viszont a vita lényegét illeti: elveszett-e Erdély, vagy visszaszerezhető, nos, ebben az ügyben, gyanítom, nem a történészek, hanem például a jövőkutatók az illetékesek.
Egypercesek
A háború megosztja az amerikai írókat
A PEN America lemondta irodalmi díjátadóját a jelöltek egy részének bojkottja miatt
Ősi titokra derült fény
A herculaneumi papirusztekercsekből az is kiderült, pontosan hol temették el Platónt
Magyarország fotóalbuma
A Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült könyvet mutattak be Budapesten