Harmincötezer éves a film históriája

MEGJELENT: 2018. június 20. | SZERZŐ: László T. András

A film harmincötezer éves történetére tekint vissza a kenti tengerparti városban, Dealben megnyílt múzeum. Dealben nincs mozi, de a múzeum gyűjteménye gazdag tárháza a mozis kellékeknek: kamerák, plakátok, grafikák és olyan kétszáz éves optikai játékok is szerepelnek a kollekcióban, amelyek a mozgófilm felfedezése előtt szórakoztatták a közönséget.

Kép forrása

A múzeumot a filmarchiválás ismert brit szakértője, David Francis hozta létre feleségével, Joss Marsh-sal, aki a popkultúra történetével foglalkozik. Mindketten egy élet munkájával gyűjtötték össze a különleges relikviákat. „A film története a mozgó kép története, ez pedig egészen a festett barlangfalakra a fény játéka révén vetülő árnyékokig vezethető vissza” – idézte a The Guardian brit napilap honlapja Marsh professzort.
A Brit Birodalom Rendjével (OBE) 1982-ben kitüntetett Francis korábban két múzeumot alapított már: a nyolcvanas években közreműködött a Brit Filmintézet részeként létrehozott londoni Mozgókép Múzeum felállításában. Később az Egyesült Államokba költözött, ahol a Kongresszusi Könyvtár fantasztikus filmgyűjteményében dolgozott.
Marsh és Francis Amerikában találkozott, majd együtt költöztek Kentbe, ahol az asszony családja él. Az utóbbi két évben kezdték el megvalósítani álmukat, a deali múzeumot, amely egy kis ház két emeletét foglalja el.
A megnyitóra egy különleges filmklipet állítottak össze, amelyben Murnau 1922-es klasszikusa, a Nosferatu és Orson Welles 1949-es film noirja, A harmadik ember részlete is szerepel. A házaspár elmondta: úgy tekintenek a múzeumra, mint nyugdíjaskori elfoglaltságra, de Francis azt sem zárta ki, hogy „visszaesőként” mégsem ez lesz az utolsó nagy projektjük.
A Lumière-fivérek, Louis Jean és Auguste 1895 februárjában szabadalmaztatták a kinematográfot és december 28-án saját filmjeikből álló előadásukat a párizsi Grand Caféban tartották meg.



Megosztás