Szinbád halálba futó élete

MEGJELENT: 2018. június 6. | SZERZŐ: László T. András

Huszárik Zoltán Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőről szóló könyvet mutat be a Magyar Művészeti Akadémia a fővárosi Filmesházban, a Ráday u. 31/K alatt, június 7.-én, csütörtökön, délután hattól.  

Kép forrása

Huszárik Zoltán (1931-1981) mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, huszonöt éves pályafutásával mégis beírta magát a magyar film történetébe: az Elégia című rövidfilm és első játékfilmje, a Szindbád a magyar filmművészeti kánon megingathatatlan darabjai. A Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán című kötetben Gelencsér Gábor filmesztéta tanulmánya, a rendező saját válogatott írásai és interjúi idézik föl a kiemelkedő életművet.
A háromszáz oldalas, fotó- és DVD-melléklettel ellátott kötetet Hirsch Tibor filmtörténész mutatja be, a beszélgetésben részt vesz Gelencsér Gábor mellett Ágh István költő, Mohi Sándor és Sára Sándor rendező-operatőr, aki köszöntőt is mond. A könyvbemutatón levetítik Mohi Sándor In memoriam Huszárik Zoltán című filmjének egy részletét, valamint az Elégia című rövidfilmet is. A helyszínen egy Huszárik Zoltán grafikáiból rendezett kiállítás is megtekinthető – olvasható az MMA internetes oldalán.
Huszárik Zoltán műveiben gyakran és nyomatékosan megjelenik az elmúlás gondolata, a halál. Asszociációkra építve vált ki erős érzelmi hatást a nézőben. Ezt a motívumvilágot dolgozza fel az 1977-ben készült A piacere (ahogy tetszik) rövidfilm is, amely Major János sírkőfelvételeinek hatására született. Utolsó alkotásában, a Csontváry című filmben a különcnek tartott festőzseni és saját művészi portréját, hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát.
Ágh István így vallott Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: „Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet.”




Megosztás