Horror-képregénybe oltott irodalomtörténet

Nem rejtett kunszt már az olvasók előtt az irodalomban, színház- és filmművészetben alkalmazott, úgynevezett „alternatív valóság” elnevezésű meghatározás. A legtöbb ilyet az amerikai filmgyárak futószalagon készülő termékeinél láthatjuk, de nem is annyira rég egyik honi írók is vetemedett ilyenre, Turulfi lett a magyar Superman és különös, alternatív korának története. Csepella Olivér viszont olyannyira felturbózta a fantáziát, hogy jó erősen le kell lazulnunk, hogy befogadjuk művét, a Nyuat + zombik című horrorképregényt. 

Kép forrása

És az alkotó nem kevesebbet állít, mint, hogy a legendás Nyugat folyóirat írói, költői, publicistái a Budapesten elszaporodott zombik, avagy élőhalottak ellen kell felvegyék a harcot. És persze nemigen szoktunk képregényeket e helyen ajánlani – ami rossz szokásunkat, akár el is hagyhatjuk – mindenesetre Csepella műve elkészülésének is már elég kacifántos históriája van. A zseniális alapötlet ihletének erejéből táplálkozva az alkotó évekkel ezelőtt harcos kiáltvánnyal fordult a publikumhoz: kérte, hogy grundoljanak már össze neki annyi pénzt, amennyiből biztosan ki tudja adni az első magyar zombis, irodalmáros képregényt. A vehemenciát jó adakozókedv követte, így elkészülhetett a Nyugat + zombik című szürrealista horrorképregény, melyben a nagy nyugatosok, így például Ady, József Attila, Babits, Karinthy, Móricz, Kosztolányi csapnak le a magyar fővárosban egyre jobban elszaporodó és elszemtelenedő zombikra. Az apokaliptikus állapotok talán nem is olyan meghökkentőek, mivel – legyünk kissé pestiesen önkritikusak – ez a folyamathelyzet, tulajdonképpen nap, mint nap átélhető a forgalmi dugók és viselkedéstani, társadalomtudományi mintavétel-tobzódások városában. A könyv (mert hát vegyük annak) így nemcsak egy művészeti célú közösségi összefogás szép példája, de egy eddig soha nem látott káprázatos horror-fantázia megvalósulása. A Nyugat + zombik a 20. századi magyar irodalom újraértelmezésének legmerészebb vállalkozása, ráadásul abból a tengerentúli vizuális offline kultúrkörből ered, melyre minden bizonnyal pont azok a fiatalok fognak felfigyelni, akikre már annyi mindent mondtak, csak azt nem, hogy halálra rajonganának a nyugatos költőkért, írókért. 
A vasárnapi (május 13-án, 10 órakor kezdődő) Képregényfesztiválon (Dürer Kert, Ajtósi Dürer sor 19-21., Budapest, 1146) pedig mindjárt be is szerezhetjük a nem mindennapi képes zombicsemegét.