A bilincs a szabadság legyen

Az elmúlt évek fontos időszakát jelentették a legújabb kori magyar irodalomnak, hiszen számos olyan könyv jelent meg, mely segít elszámolni hatalmas kincsestárunkkal. Ilyen volt Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós közös életükről szóló naplója, a Rejtő Jenő életétről számot adó több kötetváltozatot megélő nagy tanulmány- és dokumentumkötet, vagy Csáth Géza gyermek- és fiatalkori naplóinak publikált változatai. És ilyen a Mészöly Miklós és Polcz Alaine 1948-tól 1997-ig tartó levelezését bemutató, most ajánlott vaskos kiadvány is, a magyar irodalomtörténet talán legmélyebb, legemberibb levelezése. 

Kép forrása

E-mailekkel, sms-ekkel, messenger és skype üzenetekkel terhelt korunkban egészen sokkolóan hat, amikor két olyan – amúgy is klasszis – koponya egymással való levelezését olvashatjuk, mint Mészöly Miklós (1921 – 2001) és Polcz Alaine (1922 – 2007), akik több, mint fél évszázadon át tartó szerelmüket, házassági kapcsolatukat tárják hagyatékként a magyar olvasók elé. A két író, a két tudós, a két, sok tekintetben elsőszámú szuperlatívusz a levelekkel legeredetibb emberi gondolataikat, érzéseiket, kapcsolatuk mélységeit és magasságait osztják meg velünk. A hatalmas mennyiséget jelentő irodalomtörténeti hagyatékról maga a házaspár gondoskodott, amikor 1998-ban letétbe helyezte közös levelezésüket, illetve az azok kiegészítését jelentő feljegyzéseket, fotókat, személyi okmányokat, naplókat, sőt üzenőcédulákat. A szerzők halálát követően ez a hagyaték a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatható tulajdona lett. A munka, a kutatás, az elemzés és a szerkesztés elvégeztetett. A szerelmi történetként, kordokumentumként és irodalomtörténetként egyaránt olvasható könyv utószavában többek között ez olvasható: „A bilincs a szabadság legyen – A kötet címéül adott mondat Mészöly Miklós egyik korai, 1948-as leveléből származik, és jól jellemzi a házaspár 54 évig tartó, szenvedéllyel és szeretettel, de hullámvölgyekkel és mély krízisekkel is tarkított, mégis elszakíthatatlannak bizonyuló kapcsolatát. (…) A házaspár levelezése, a műfaj természeténél fogva, egyfelől kettejük személyes történetét rajzolja ki, másfelől mivel mindkét levélíró megkerülhetetlen alakja a magyar szellemi életnek, és leveleikben gyakran beszélgetnek a korszak meghatározó eseményeiről, politikai és kulturális szereplőiről, mikrotörténeti kordokumentumként is olvasható.” 
A méretében is rekordnagyságú kiadvány talán egyik legizgalmasabb kiegészítő fejezete, a házaspár régi barátjaként, őket „megdaloló” Nádas Péter író tanulmánya, melyben ugyancsak irodalomtörténeti hűséggel mondja el, mint egy klasszikus szerelmes históriát, Mészöly Miklós és Polcz Alaine közös életének és érzelmi hurrikánjainak különleges, sajátságos, esetenként erősen meghökkentő epizódsorozatát.