Az univerzum széléig majd vissza

Nem akarom eltúlozni, de úgy gondolom, hogy a francia Tristan Garcia a klasszikus sci-fi írókhoz hasonló nagy hatást keltett Browser zsinórjai című 2012-ben kiadott tudományos-fantasztikus történetével.  A regény nagy sebességgel kering a műfaj hazai rajongói és szakértői körében, és meglehetősen megosztónak tűnik, hiszen vagy áldják vagy átkozzák a könyvet. 

Kép forrása

Persze az is lehet, hogy a Browser zsinórjaihoz is úgy kellene hozzáállni, mint Douglas Adams 42-es „körüljegyzékszámú”, öt részes saga-jához, a Galaxis útikalauz stopposoknak című regényfolyamhoz. Csak lazán. Ezzel együtt tény, hogy Garcia művét nagyon komolyan vette mindenki, ízekre szedték, szétcincálták, piedesztálra emelték, közszemlére tették, ott megdobálták és felmagasztalták, babérkoszorút és leszólésokat is kapott. Plutty. 
A történet pedig a szó szoros értelmében végtelenül filozofikus: Browser, az emberiség követe eljut az univerzum szélére, ahol egy rést lel, melyből egy szerkezetet húz elő, az öröklét kulcsát. Ezzel visszatérve elhozza a halhatatlanságot az embereknek, akikre így egy lényegesen új és végtelennek tűnő korszak köszönt, tele kétségekkel, újabb társadalmi, politikai, tudományos, erkölcsi és filozófiai kérdésekkel, problémákkal. Számomra az a kritika volt ezzel a történettel kapcsolatban leginkább rokonszenves, amelyben egy helyen azt olvashatjuk: „Ridegen szemlélve a cselekményt, ugye senki sem egy jó kis reális űroperettet vár a könyvtől, amiben egy állatból lesz az űrhajó, egy szekreterben van a halhatatlanság, és el lehet jutni a világ végére meg a Föld közepébe? Viszont, csak ezeket a témákat nézve, engem például nagyon inspirált az, ahogyan valamiféle álomszerű létezés tanúja voltam David Browser űrutazása közben.” A kötetet azoknak is ajánlom, aki nemcsak egy remek és – tényleg nincs mit tagadni –  egy erősen filozofikus sci-fi regényt akarnak elolvasni, hanem azoknak is, akik feltétlenül képben szeretnének lenni abban a tekintetben, hogy merre tart manapság a tudományos-fantasztikus irodalmi műfaj. Lelkesítő, hogy egyesek máris Ray Bradbury-höz hasonlítják Tristan Garcia-t, akiről tulajdonképpen még azt sem sikerült minden platformon egyértelműen megállapítani, hogy szépirodalmi vagy sci-fi író-e, vagy e kettő illő és zseniális keveréke. Döntse el Ön, Kedves Olvasó!