A közelmúltban arról számolt be a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóirat, hogy az izraeli és az orosz állami könyvtárak megállapodtak a sok ezer régi héber könyvet és dokumentumot tartalmazó Guenzburg-gyűjtemény sorsáról. 

Kép forrása

A majdnem kétezer kéziratot és tizennégyezer könyvet, köztük több középkori művet tartalmazó kollekció tulajdonjoga felett lassan száz éve vitatkoznak zsidók és oroszok.
Amikor több mint száz évvel ezelőtt elhunyt David Guenzburg zsidó származású orosz báró, akkor a vallási, tudományos és művészeti tárgyú írásokat is őrző, a család három generációja által összegyűjtött könyvek és kéziratok a világ egyik legnagyobb és legfontosabb magángyűjteményének számítottak. A cionista szövetség 1917-ben Guenzburg özvegyétől megvásárolta a kollekciót, hogy Izraelbe szállítsák és ott az új izraeli nemzeti könyvtár egyik alapköve legyen, de az első világháború megakadályozta az értékek külföldre vitelét.
Az orosz forradalom után a szovjet hatóságok kisajátították a gyűjteményt és a Moszkvai Állami Könyvtárban helyezték el, ahol a mai napig őrzik, és úgy vélik, szó sem lehet arról, hogy a gyűjtemény külföldre kerüljön. 
A közelmúltban azonban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti megállapodás született, aminek nyomán a könyvgyűjtemény sorsa is rendeződni látszik. A megállapodás szerint az orosz könyvtár nagy felbontású digitális felvételeket készít a gyűjtemény darabjairól, a fotókat pedig átadják az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak, amely a Ktiv nevű honlapon mindenki számára elérhetővé teszi őket. Így a könyvek maradnak, ahol vanna, mégis mindenki belelapozhat a rendkívüli fóliánsokba.