Ötvenes vagy? Tombolj!

A mai hatvanasok az új harmincasok – olvashattuk a Birdman című zseniális film beajánló, magyarázó mottóját. Nos, erre a generációs centrifuga effektusra rámozdulva, Alejandro González Iñárritu filmje után itt van Pedro Almodovar produktuma, a Julieta, melyet az Alice Munro író által megkomponált Juliet című regényre alapozott. És igen, olvasóink jól sejtik, most ez utóbbi művet ajánljuk éppen!

Kép forrása

Tehát a téma: a mai huszon- és harmincévesek nem aktivizálják magukat a társadalom különböző témáinak alakításában, hanem egyfajta hipnotikus hibernációban várják a kezdő löketet, ami valahogy nemigazán akar megérkezni. A folyamat ellenpólusaként, avagy válaszként ennek az új nemzedéknek a szülei, apái, anyái nem adták le a dinamikát, és ötvenesként, hatvanasként is ott folytatják, ahol kábé harmincvalahány évesként abbahagyták. A bevezetőben említett Birdman rendkívül költői és zseniálisan tragikomikus módon ábrázolja ezt az egész demográfiai kalamajkát, Almodovar pedig a tőle megszokott módon még érzelmesebben és aprólékosabban nyúl bele a személyiségfejlődés különös fázisaiba. Persze könnyű volt neki, a filmje alapját jelentő regény, az Alice Munro által írt Juliet egy igazán parádés alkotás. Főhőse az ötvenes évei elején járó anya, aki nem mellesleg klasszika-filológia tanár és aki az érzelmek és érzékiség újbóli megélésének önforradalmát éli meg éppen. Juliet három fáziása, az idősebb férfi szerelmével kacérkodó ifjú lány, a fiatal és küzdelmes életet élő anya és az immár felnőtt lányával rosszul alakult kapcsolatát rendezni kívánó bölcs, érett és szépre, jóra vágyó nő történetfüzére. Munro illetve Almodovar is azért választotta tehát ezt a fajta főhőst, mert alakja a ma társadalmának centrumában áll, ott, ahol szerelem, születés, házasság, furábbnál furább kalandok, gyermeknevelés, felnőttéválás, érvényesülés, beteljesülés, és sok-sok türelem, szeretet összpontosul sorsában. Tehát nagyon is figyelemreméltó és végtelenül rokonszenves, nem említve újra azt a trendet, hogy az élet folyamatában való részvétele, hatása és tenniakarása, alkotói, hétköznapi emberi munkálkodása valóban méltón helyettesíti azokat, akiknek ezt valójában meg kéne tenni mind – a mai húszas, harmincasoknak.