Sok a tévhit a régészet körül

MEGJELENT: 2017. november 13. | SZERZŐ: László T. András

Ismeretterjesztő kötetet mutattak be Erdélyi régészet címmel a napokban. T. Szabó Csaba régész, a könyv szerzője elmondta, munkájának fő célja párbeszédet nyitni a régészettudomány és a nagyközönség között.

Kép forrása

Egy régészeti leletnek legtöbbször nincs etnikai hordozóeleme, de van története és kulturális üzenete. A feladatunk megragadni ezt a történetet, hogy a társadalom saját örökségeként tekinthessünk a földből előkerült tárgyakra – hangsúlyozta a szerző, aki szerint sok tévhit – a régészek az autópálya-építések és beruházások lassítói, kincsekre vadásznak és dinoszauruszokat ásnak ki – alakult ki a régészet körül, amelyeket a könyv megpróbál eloszlatni.
Romániában mintegy tizenhat és félezer régészeti lelőhely ismert, ebből több mint hétezer Erdélyben található. Ugyanakkor ez csupán töredéke lehet a még felfedezésre váró lelőhelyeknek – mondta T. Szabó Csaba. Összehasonlításként említette, hogy Magyarországon több mint ötvenezer, míg Svédországban több mint félmillió lelőhely ismert.
Az Exit Kiadó által gondozott kötet, amely 1993 óta az első ismeretterjesztő munka az erdélyi régészetről magyar nyelven, négy fő részre tagolódik. Külön foglalkozik a világon egyedülállóan jó állapotban fennmaradt verespataki római kori aranybányával, Gyulafehérvár régészeti örökségével, a régészeti feketekereskedelemmel, valamint bemutat több jelenleg futó, Erdély kulturális örökségének megőrzése szempontjából fontos régészeti projektet.
T. Szabó Csaba kitért arra is, hogy a kötettel szeretné bevezetni a magyar gondolkodásba az angol nyelvterületen negyven éve ismert közönségrégészet (public archeology) fogalmát. A tudományág feladata a régészet és a nagyközönség közötti párbeszéd megteremtése, feladatai a régészeti pedagógiától a látványrégészeten át a közösségi régészetig, vagyis a laikusoknak, önkénteseknek a régészeti munkába bevonásáig terjednek. Ugyancsak fontos feladat kialakítani az együttműködés kereteit a fémdetektoros amatőr régészekkel, ezzel is csökkentve az illegálisan kiásott és a feketepiacon értékesített leletek számát. „A régész ma már nem ülhet elefántcsonttoronyban” – fogalmazott a szerző. 
T. Szabó Csaba kolozsvári ókortörténész és régész, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső köztestületi tagja. Főbb kutatási területe a Mithrász-kultusz, Dacia római provincia vallástörténete és az erdélyi régészet története.



Megosztás

Egypercesek

Női próza Marosvásárhelyen

Női próza Marosvásárhelyen

Több mint száz programmal várja az érdeklődőket a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

A Pápai Magyar Intézet históriája

A magyar papok számára ma is Róma jelenti a kaput a nemzetközi kultúra és tudomány elsajátításához

Ötvenes vagy? Tombolj!

Költői és zseniálisan tragikomikus módon ábrázolja a demográfiai kalamajkát

A női pop-rock a top-on

Az olvasmányos kiadvány kultúrtörténeti munka és kézikönyv egyben

Keringés idő- és érzelmi síkok labirintusában

Szerelem, érzékiség, tradíció, szokásjog, halál és túlélés

Feliratkozás a hírlevélre

Email