Mi lett volna, ha Amerika a második világháborúból vesztesként kerül ki? Erre a kérdésre pedig egy lehetséges választ az egyik legnagyobb fantáziájú sci-fi író, Philip K. Dick ad. Az ember a fellegvárban című könyve most új kiadásban ismét megjelent.

Philip K. Dick egyik története sem egyszerű – ezt a kijelentést pedig tényleg rámondhatjuk majd mindegyik kötetére, legyen az például a Galaktikus cserépgyógyász, amely talán a legfurcsább Dick-sztori, ami az élet értelmét kutatja. A különös és apokaliptikus világokat vizsgáló történetei mellett pedig akad olyan is, ami tulajdonképpen egy alternatív történelemkönyv is lehetne. Mint a tengerentúlon 1962-ben megjelent Az ember a fellegvárban című könyve, amely most felújított kiadásban, újratördelve és újraszerkesztve, új borítóval jelent meg magyarul.
A történet 1962-ben játszódik Amerikában. Ám egy igencsak furcsa Amerikában. A második világháborút ugyanis ebben a világban Németország és a Japán Birodalom nyerte meg 1948-ban a szövetségesek ellenében. Az USA ezt követően három részre szakad: a japán befolyású nyugati parti övezetre, a keleti parti náci német részre, és a kettő között többé-kevésbé független sziklás-hegységi övezetre.
Ebben az Amerikában a rabszolgatartás újra legális, néhány túlélő zsidó pedig álnéven bujkál az országban. A történet több párhuzamos szálon fut, ám egy közös pontjuk akad: egy könyv. A Sáska, teljes címén a Nehezen vonszolja magát a sáska. Ez egy betiltott könyv, amely egy másik világról szól. Egy olyanról, ahol a szövetségesek nyerik a világháborút. Éppen ezért a náci Németországban és a teljes náci befolyási övezetben betiltották. Szerzője pedig félve a nácik bosszújától a világtól elzárkózva kénytelen élni a Fellegvárban.
Alapvetően ez a Hugo-díjas regény is mára már science-fiction klasszikusává vált. Sőt lényegében ez emelte Philip K. Dick-et a tudományos fantasztikus irodalom legnagyobb alakjai közé. Ráadásként megteremtette ezzel a kötettel az alternatív történelmi regények műfaját. A mi lett volna, ha… ha másképp fordul történelmünk kereke történeteket. 

Hasonlóra egyébként már nálunk is akad példa: Rácz András Szebb múltat! – Magyarország álomtörténete 1929-1941 című alternatív történelemkönyvben.