A zsarnokság évei

Már az 1956-os forradalom tavalyi, hatvanadik évfordulóján is megtapasztalhatta a közönség, hogy rendkívül gazdag könyvmegjelenés kísérte a jubileumot. Idén ez folytatódott, és a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja apropóján számos történelmi témájú kötet látott napvilágot. Ide sorolható Gyarmati György A Rákosi-korszak című átfogó munkája, mely egy eddig sokat tárgyalt, de talán nem eléggé kikutatott időszakról számol be.  

A Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956 alcímet viselő könyv az egész országra kiterjedő, egyik legbrutálisabb államterror korszakot mutatja be. Gyarmati György a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett majd tíz éves szakaszt elemzi, melyben a második világháború utáni választások és az azok után kialakított kommunista diktatúra részleteit bontja ki. És egyértelmű, hogy a kötet az új, felnövekvő generációknak szól, azoknak, akik születésüknél fogva – logikusan – mit sem tudhatnak a kommunista terrorállamról, hiszen szüleiktől és nagyszüleiktől sem hallottak semmit az 1950-es évek borzalmairól.  Gyarmati ugyanakkor nemcsak Magyarországra szűkíti le a történetet, hanem a nagyvilág, illetve Európa történelmében is elhelyezi azt, így például – vélhetően ugyancsak az ifjú nemzedéknek újat mondva ezzel – mesél az úgynevezett hidegháborúról, annak kialakulásáról, világhatalmi szándékokkal cselekvő nagyobb és kisebb szereplőiről, a legfontosabb résztvevő országokról. Szintén ehhez az elő- és háttértörténeti vonalhoz tartozik a kötet azon része, melyben a szerző részletesen kifejti, hogy a második világháborút követően mit is kellett érteni sztálinizmuson és hogy ez a „címszereplő” Rákosi Mátyással az élen miként vált totalitárius rendszerré.  Egyre kevesebben számolnak azzal a ténnyel, hogy 1945 után Magyarországon számos párt indult a választásokon, szinte ott volt a lehetőség, hogy hazánkban kialakul a lehetőség egy többpártrendszerre. Külön fejezet foglalkozik azzal, hogy karöltve a szovjetekkel a magyar kommunisták miként építették le erőszakkal ezt a pluralizmust és miként ragadták magukhoz törvénytelenül a hatalmat.  Az 1948 és 1952 közötti legdurvább elnyomás éveiről mesélnek a további fejezetek, azok, melyek rámutatnak, hogy Rákosiék az élet minden területére kiterjedő zsarnokságot építenek ki Magyarországon, mely ugyan a szovjet csúcsdiktátor Sztálin 1953. március 8-ai halálával ugyan némileg enyhült, de egészében csak az 1956-os forradalommal szűnt meg.