Tegnapi jövő, holnapi múlt

Az időutazás tegnapja című kötettel folytatódik az új évezred legjobb magyar sci-fijének története. Brandon Hackett, alias Markovics Botond könyvében az időutazás feltalálója, múltbéli énjével és 20. századi tudósokkal dolgozik az időfolyam összeomlásának megállításán.

2014-ben jelent meg a Brandon Hackett néven író Markovics Botond Az időutazás napja című kötete, amely az időutazás technológiai elterjedésének lehetséges következményeivel foglalkozik, és úgy kezdődik, hogy az első időgép bekapcsolásának pillanatában megjelenik a Földön kétszázmilliárd időutazó – írtuk nem is olyan régen a könyv egyedi változatának megjelenésekor. Az időutazás napját több vezető szakmai médium is az új évezred legjobb magyar sci-fijének tartja.
Akárcsak a folytatást, melyről eddig még nem ejtettünk szót. A második kötet, Az időutazás tegnapja lezárja a korábbi történetet.
Az időutazás napja után úgy tudtuk, hogy csak addig a pillanatig lehet visszamenni az időben, amikor is működésbe lép az első időgép. Ezt tekinthettük az időutazás napjának. Mint kiderült: létezik azonban egy másik időtechnológia is, aminek köszönhetően még ennél a napnál is korábbra tudunk visszautazni. Persze ennek a technikáját egy fejlett, idegen civilizáció rejtette el a Földön. Egy olyan civilizáció, melynek tagjai ugyan kijutottak a saját időfolyamuk összeomlásából, de elképesztő árat kellett ezért fizetniük.
Tizenöt évvel az első kötet története után, ezzel a technológiával utazik vissza a múltba Rebeca Szatosi, hogy találkozhasson édesapjával, az időben eltűnt fizikussal. Közben olyan események láncolatát indítja el ezzel – akaratlanul –, ami az emberi civilizáció jelenének, jövőjének, de még múltjának megsemmisüléséhez is vezethet.
Az időfolyam összeomlásának megállításán Beregi Bálint, az időutazás feltalálója dolgozik, méghozzá fiatal önmagával együtt. Hogy sikerrel járjanak, egy 20 századik válogatott tudóscsapattal együtt próbálják megoldani a problémát. Olyan szakértelmeket hívnak segítségül, mint Albert Einstein, vagy Neumann János.
Mindeközben szinte egyre gyorsabban fogy az idő, közben igencsak megnehezíti dolgukat a Maxwell-démonoknak nevezett idegen civilizáció, valamint a Haugen-dimenzió mikrouniverzumában, egy paradoxon-technológia révén létrejött poszthumán szervezet is…