Egy egyedi világvége vízió, egy posztapokaliptikus rémálom, egy izgalmas és félelmetes sci-fi, már-már horrori elemekkel – mindezt nyújtja Adrien Barnes Álmatlanok című kötete. Vajon alvás nélkül meddig élhet az emberiség?

Adrian Barnes bemutatkozó regénye 2012-ben jelent meg, és rögtön Arthur C. Clarke-díjra is jelölte a szakma. Így az egyik legsikeresebb debütálást mutatta be a brit születésű, ám Kanadában élő szerző. Az Álmatlanok egy vad posztapokaliptikus rémálom, amit a kortárs sci-fi egyik legizgalmasabb és egyben legfélelmetesebb új hangjának tartanak Barnes pályatársai.
A történetben a Föld szinte minden lakója egyszerre lesz insomniás. Előbb Vancouver lakossága tapasztalja azt, hogy senki, vagyis szinte senki nem tud aludni, majd kiderül, hogy az egész világ ebben szenved. Ráadásul nemcsak egy napig, hanem folyamatosan. Csak néhányan maradnak az alvás képességének birtokában, ők azonban mindannyian ugyanarról az aranyszínű, furcsa fényről álmodnak.
Az történet főszereplője Paul, aki igen különc figura. Mivel alapvetően irtózik az emberektől és a világtól általában, ezért ki sem mozdul lakásából, melyben Tanya nevű barátnőjével él együtt. Paul egy etimológiával foglalkozó író, egyike azoknak a keveseknek, akik továbbra is tudnak aludni. Mellette az álmatlanság miatt nemcsak barátnője épül le, hanem a teljes civilizáció.
Hat nap alvásmegvonás után bekövetkezik az embernél az alvásdeprivációs pszichózis, négy hét után pedig belehal az insomniába a test. A két időpont között persze elszabadul a pánik és a pokol, aminek hatására egy bizarr új világ jön létre. Paul ennek a közepén próbálja meg a körülötte történteknek értelmét megkeresni. Közben a káosz, a kegyetlenségek, az önbíráskodó fegyveres akciók, egy kilőtt atomrakéta pedig mind egyre csak közelebb hozzák az amúgy is vészjósló világvégét, amit talán a túlélés ősi vágyának köszönhetően megúszhat az emberiség…