Coppola felfedi titkait

Betekinthetnek az olvasók az 1972-ben forgatott A keresztapa című klasszikus film kulisszái mögé: Francis Ford Coppola rendező ugyanis kiadja jegyzeteit, amelyekkel a Mario Puzo regénye nyomán született film forgatására készült.

Az őszre várható The Godfather Notebook című kötet annak a jegyzettömbnek a másolata, amely egykori feljegyzéseit tartalmazta. A hétszázhúsz oldalas könyv a Regan Arts kiadó gondozásában lát napvilágot – ismertette a The Hollywood Reporter.
A kötetben szerepelnek Coppola produkcióval kapcsolatos kéziratai, filmes elképzelései, ezzel páratlan betekintést nyerhetnek az érdeklődők a filmklasszikus születésének alkotói folyamatába. A könyvet, amelyhez Coppola ír bevezetőt, a film forgatásán készült, korábban nem publikált fotókkal is illusztrálják.
„A jegyzetkönyv A keresztapa forgatásával kapcsolatos munkám feljegyzéseit tartalmazza, sok év után izgatottan osztom meg mindazokkal, akiket érdekelhet. Kulcsot ad annak megértéséhez, hogyan született meg a film Mario Puzo regényéből” – írta a novemberben megjelenő kiadványról a rendező.
Coppola Detroitban született 1939-ben, olasz bevándorlók második gyermekeként. Szicíliai gyökerei egész életében fontosak maradtak, a család összetartása nem csak a leghíresebb filmjében, A Keresztapában volt központi motívum, hanem magánéletét is meghatározta. Tulajdonképpen egy egész filmes klánt nevelt ki a Coppola famíliából: A Keresztapa egyik zeneszerzője édesapja, Carmine volt, húga, Talia Shire a film egyik fontos mellékszerepét alakította – ő később a Rockyval vált igazán híressé –, ezen felül unokaöccséből, Nicolas Coppolából is sztárt faragott a nyolcvanas években: őt manapság Nicolas Cage-ként ismerjük.
A családi filmbizniszt lánya, Sofia vitte tovább a kétezres években (ő az Elveszett jelentés és a Marie Antoinette rendezője), sőt Coppola unokája, Gia is filmrendező lett. Ráadásul Talia Shire fia Jason Schwartzman többek között Wes Anderson filmjeinek visszatérő színésze.
A nyolcvanas évektől kezdve Coppola nem tudta megismételni korábbi sikereit, a Gengszterek klubja, az Előre a múltba, a Tucker: Az ember és az álma, a Keresztapa III., és a Drakula már nem voltak annyira sikeresek, mint a korábbi filmjei. A saját cége is tönkrement ekkortájt a veszteséges projektek miatt. A Drakula után a kilencvenes években csak a Jack és Az esőcsináló című filmjeit készítette el, a kétezres években készült filmjei pedig már semmilyen különösebb visszhangot nem váltottak ki, a Tetro című dráma és a Twixt című horrorfilm kritikailag és anyagilag is megbukott.
Most tehát idejét érezte visszakanyarodni a nagy sikerhez, hátha a filmes jegyzetek ugyanolyan érdekesek és népiszerűek lesznek, mint maga a Keresztapa…