Hogyan kezdte el hegyezni a zabot Salinger?

Kevin Spacey, Sarah Paulson  és Nicholas Hoult is szerepel a J. D. Salinger életéről készülő Rebel in the Rye című filmben. Az életrajzi drámát Kenneth Slawensk J. D. Salinger: A Life című könyvéből Danny Strong rendezi, akit korábban forgatókönyvíróként (A komornyik, Az éhezők viadala: A kiválasztott I-II.) és színészként ismert meg a közönség. A felvételek már el is kezdődtek New Yorkban – ismertette a Variety.com.

A játékfilm Salinger lázadó ifjúságát, második világháborús frontszolgálatát, és íróvá érését is bemutatja. A Zabhegyező világhírű szerzőjéről szóló produkcióban Sarah Paulson (Carol) Dorothy Oldingot alakítja, aki irodalmi ügynökként a kezdetektől mélyen hitt Salinger tehetségében, és egész pályafutása alatt támogatta. Salingert Nicholas Hoult játssza, Kevin Spacey pedig Whit Burnett szerepében látható majd. Burnett volt az alapítója és főszerkesztője a Story magazinnak, amely a negyvenes években számos kezdő író első munkáinak biztosított megjelenést. A Columbia Egyetemen tanító Burnett egyik tanítványa volt Salinger is, akinek első, The Young Folks című novelláját szintén a Story közölte le.
Salinger, aki hat éve hunyt el, Manhattanben született 1919-ben. Az ifjú író Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a kilencedik és tízedik osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. 1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. 1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a Slight Rebellion off Madisont, de ezt a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották. Napjainkban évente kétszázötvenezer példányban kel el.
A közelmúltban nagy vita bontakozott ki arról, hogy az eredeti fordítás, vagy egy újabb „modernizált” változat (új cím: Rozsban a fogó) az igazi. Én, részemről, ha ezzel nem sértek meg senkit, maradnék a Zabhegyezőnél.