A regény, melyben megjósolták a klímaválságot

Ha van a sci-fi irodalomnak biblikus, profetikus nagy műve, akkor az kétségkívül Frank Herbert Dűne című regénye. Az élet fenntarthatóságához elengedhetetlen tudatmódosító fűszer és az azt egyedül termelni, termeszteni képes Arrakis bolygóért folyó harc monumentális, eposzi históriája új szerkesztési elvek alapján 2019-ben került a magyar könyvesboltok polcaira. Mivel Herbert tényleg próféta volt, és egy fiatalon írt cikkében a „homokdűnék veszélyes terjedésével” már az ötvenes években figyelmeztetett a bolygónkat mára már tényleg sújtó ökológiai katasztrófának számító vízhiányra, a Dűne a jelen klímaválságának döbbenetes erejű, irodalmi és társadalomtudományi szempontok alapján is összetett útmutatójává válhat.

Kép forrása

Vízhiány
Már több példa is volt arra, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyjai olyan jövőt jósoltak az emberiség számára, ami meg is valósult. A legtöbb ilyen prófécia a technika és az ökológia területén realizálódott, de ezek nyomában rögtön ott van a szociológia, a hadviselés és az egészségügy is. Frank Herbert, a Dűne regényciklus írója, atyja 1957-ben, az oregoni homokdűnék veszélyes terjedéséről írt cikke többszörös áttétel után mára a fehér ember lakta civilizált területek elvesztését magyarázhatja.
A vízhiányról van szó, arról a mai napig elhallgatott ökológiai katasztrófa elemről, melynek többek között köszönhetjük a migrációs válságot, tudniillik: a vízben bőséges Európába azokról a területekről érkezhetnek tízmilliók – főleg Afrikából – ahol kiapadtak a vízforrások. Ahol nincs víz, ott nincs élet, a víz nélkül maradt országokban pedig sokszorosa a demográfiai ráta azokhoz az országokhoz képest, ahol az őslakosok népességcsökkenése drasztikus számokat mutat. 

Kép forrása

Összegző munkák
A közel harminc nyelvre lefordított hatalmas terjedelmű és rendkívüli organikus tudományos-fantasztikus eposzt többször is filmre vitték. A leghíresebb méltán David Lynch átirata, akit egyben többen is támadtak és támadnak a mai napig, azok, akik szerint Herbert nem ilyen regényt írt. A tiltakozásoknak köszönhetően mások is megpróbálták a Dűnét megfilmesíteni, szerintem nem igazán ütősen. 
A kultuszmű újbóli magyar fordítása annak a szűnni nem akaró igénynek a kielégítése, melyet a szerző zseniális alkotása immár több, mint ötven éve generál. Az első magyar fordítás 1987-ben készült el, az új magyar változatnál az utószerkesztéssel hangulatában és szövegében az eredetihez közelebbinek számító fordítás jött létre, melyben nem hagyták figyelmen kívül a korábbi kiadásokat. A most ajánlott, 2019-es kötet, az eredetileg is két nagy részből álló Dűne első része, a Dűne világa, majd ezt követi A prófécia.

Kép forrása

Aktuálisabb, mint valaha
Frank Herbert tehát belekuksizott a jövő kristálygömbjébe, amikor megírta a Dűnét, minden idők legnagyobb hatású és legfontosabb sci-fi-regényét. 
A Dűne egyik specialitás, hogy abban az író egy eddig megfejelhetetlen összetettségű bolygóleírást vitt a könyv lapjaira. Ez a Dűne igazi titka, ettől vált minden idők legkiemelkedőbb tudományos-fantasztikus művévé, melyben a műfaj jellegzetes elemei mellé betársult a környezetvédelem is. Takács Gábor, az új fordítás szerkesztője többek között így fogalmaz erről előszavában: „…az ember nem zsákmányolhatja ki a természetet, hiszen az hosszú távon a teljes ökoszisztéma felbomlását okozná, ami az emberre is negatív hatással lenne.” A szerkesztő is hangsúlyozza továbbá, hogy a Dűne a mostani klímaválságban aktuálisabb, mint valaha, de természetesen a komplex regény ennél jóval több, a műfaj „Kék Mauritus”-a, mellyel Frank Herbert elnyerte a műfajban kapható legnagyobb díjakat, a Hugo- és a Nebula-díjat is.